|
|
|
| Előadó: | Norba |
|---|---|
| Album: | Amíg A Város Alszik |
| Megjelenés: | 2007 |
| Hossz: | 2:30 |
| Szövegírók: |
Norba Asztalos Norbert |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Kriminal Music |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nesze semmi fogd meg jól!
Itt egy dal ami az égvilágon semmiről se szól
De a zene igen, amitől ringok
Most nem gondolok semmire, csak írok
Ma semmihez sincs kedvem, max álmodozni
Hogy ne kelljen a nap végén egy szar döntést átkozni
Mi bajom? Azt mondom semmi
Most nem akarok a gondolatmenetnek a végére menni
Röviden ennyi,
Mer nem is az, hogy van-e, hanem, hogy mennyi
Probléma, vagy minek nevezzem
A viharban a csónakomat jó irányba vezessem
Az idő nekem dolgozik, ez tetszik
Az aktuális dolgok egyszer érvényüket vesztik
A boldogságért talán nem is kell tenni
Egy gyönyörű díszdoboz, de nincs benne semmi!
Sokat beszélhetsz, ha semmit se mondasz
Vagy szavak nélkül is vad vágyakat ontasz
Lustaság fél egészség
Meg egy csomó baromság ami néha érdekesség,
Hogy a depresszió mára már népbetegség
Szép színes kapszulák tessék csak tessék!
Sokat akar a marha, de nem írja a falra
Hogy szomszéd nője zöldebb, és pont őt akarja
A tiltott gyümölcs mindig érettebb
Ha egyszer beleharapsz megérzed mennyivel édesebb
A csillagok közt az esthajnal a legfényesebb
A titok nyitja pedig, hogy ki a leleményesebb
Zárom soraim, majd még írok
Ha eszembe jut valami, közben szívok egy cigarettát
és közben fontolgatom,
hogy nem is mondok semmit csak hangosan gondolkodom
8x
Nem akartam mást, csak ennyit
És nem mondok az égvilágon semmit
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
