|
|
|
| Előadó: | Kovács Norby |
|---|---|
| Album: | Születésnapi ajándék |
| Megjelenés: | 2006 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Gyémánt Tibor |
|
Gyémánt Tibor |
|
| Kiadó: | Kovács Norby |
| Stílus: | Mulatós |
| Címkék: | Keressük! |
1. Elmegyek a faluszéli malomba,
Bánatimat felöntöm a garatra.
- Lemegyek, lemegyek és a molnárt megkérem,
Úgy őröljön bánat soha ne érjen.
2. A cigánynak hamar megjön a kedve,
Egy fél liter minden bánat feledve.
- Csip ide, csip oda beestem az árokba,
Valahogy csak hazaérek hajnalra.
1. Haragszanak az olájok,
Mert én zsigulival járok.2x
- Tekerik a cigarettát,
Hámozik a vöröshagymát.
2. A faluban szól a nóta,
Cigányprímás szépen húzza.2x
- A sok rajkó mulat csendben,
Békát sütnek Debrecenben.
1. Jajj de sukár ez a szép cigánylány,
Tükör előtt fésüli a haját.
- Tükör előtt fésüli a haját,
Mindenkinek úgy kelleti magát.
2. Sej de faluvégén meszeletlen kisház,
Alá állok a hideg majdnem kiráz.
- Nem azért a meszeletlen házért,
A benne való sukár cigánylányért.
3. Szép cigánylány gyere ki a házból,
Öleljelek csókoljalak százszor.
- Elviszlek én majd a cigánybálba,
Utánna meg lefekszünk az ágyba.
1. Ha bemegyek a kocsmába tilájlá-tilálá,
Ráütök a zongorára tilájlá-tilálá.
- Vesd le Zsuzsi a ruhád tilájlá-tilálá,
Hozd ide a tarhonyát tilájlá-tilálá.
2. Füstöl a kémény fala tilá...
Mit főzhetnek alatta tilá...
- Bukaresti csalogány tilá...
Hurkát eszik a cigány tilá...4x
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
