|
|
|
Néha szeretem ha csend van, ebben a szerepem
Hogy szakítom a szarom, mindegy hétfő vagy kedd van
Beteszem az utcát, betesztelem a cuccát
És csak aztán kérdezem meg: Nekem mibe kóstál egy gramm?
Tudatom csak egy van, néha padlóra basz már a stressz
De vágom, hogy a shotomtól az össze disznó nyálas lesz
Betartom a szavam, csak leragadtam körökben
Kik elpártoltak, úgy veszem, hogy lemaradtak mögöttem
Csalódást okoztam, az életemben áskáltak
Nem tudták elfogadni, hogy én ez vagyok, mert mást láttak
Nem igazodom semmihez, mer igazából leszarom
Yo, mer igazából leszarom
Nem igazodom semmihez, mer igazából leszarom...
Yo, leszarom, hallod, figyeld
Lesz még egy kör, meg még három lépés
Én nem bánok semmit, mert nem értek föl
Neked ez érték? Én nevetek, hogy botladoztok
Jegyezd meg a neveket, hogy tudjad kivel szórakoztok
Még egy kör, meg még három lépés
Én nem bánok semmit, mert nem értek föl
Neked ez érték? Én nevetek, hogy botladoztok
Jegyezd meg a neveket, hogy tudjad kivel szórakoztok
Ment a hűtlen nehéz zsebbel túl az Üveghegyen
Eladta a lelkét meg a spanjait, hogy füvet vegyen
Érted az üzenetem, félre ég azt szívjad
És ha félreértesz valamit, inkább kérdezd meg, hogy mit hogy
A nevem Shuka, rám azt nem mondják, hogy szerény
És csak azt teszem széppé mi az enyém
Hol a pucér valóság megkérdi mi az erény
Jópénzért megvette, szeretnéd a felét?
Nálunk tízkor, éjfélkor, délben, kettőkor is fújnak
Itt Romeo egy narkós és Júlia meg kurva
Hol a becsületed a spanod éppen nyúlja
És hiába csalódsz benne, neki adnád újra
Azt mondtad nem érlek fel, emlékezz a nevemre
Azt mondtam nem érdekel, leszarom kik szeretnek
Azt mondom egyedül vagy mára mint az ujjam
Azt mondom...és akkor úgy van!
Lesz még egy kör, meg még három lépés
Én nem bánok semmit, mert nem értek föl
Neked ez érték? Én nevetek, hogy botladoztok
Jegyezd meg a neveket, hogy tudjad kivel szórakoztok
Még egy kör, meg még három lépés
Én nem bánok semmit, mert nem értek föl
Neked ez érték? Én nevetek, hogy botladoztok
Jegyezd meg a neveket, hogy tudjad kivel szórakoztok
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
