|
|
|
| Előadó: | Életveszély |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
M. Andris |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ne kérdezd,hogy honnan jöttem,
S mi volt az uticél
Honnan fújt ide a jeges
Túlvilági szél
Nem érdekel semmi,
Én a rombolásért élek
Minden művem itt van,
Mind egy halhatatlan lélek
Sötétségben edzett,
Tűzben izzó akarat
Én átszakítom felettetek
Az eget és a falakat
Az éjszakai égen
Vörösen izzik vérem
Egyszer mondom halkan
És egyszer kérem szépen
AZTÁN
Mindent elsöprő haraggal,
Rettenetes akarattal
Elérem, mit elterveztem
Porrá töröm, elrettentem
Minden ellenségem.....
Minden ellenségem,
Minden ellenségem
Refrén:
Elszakít és átölel,
Reszketek érte ,annyira kell
Torkomon kúszik fel a harag
Életed egy rémálom marad
Ott leszek majd minden éjjel
Olthatatlan szenvedéllyel
Én döntöm el mikor lesz vége
Életveszélynek hívnak,
eljöttem érted!
Nézz körül,a félelmeddel
Szembe kell,hogy nézz
Nem menthet meg senki tőlem
Nem számít a pénz
Ebben a kibaszott világban
Tényleg semmi se drága
Megválthatod életed
De véred lesz az ára
Hidd el nekem mindent megér
Hiába túl magas a tét
Örökre magamhoz láncollak
Nélkülem te semmit sem érsz
Megszökhetsz,elszaladhatsz
De nem lesz hová menned
Hiába üvöltesz,amit kérek
Neked is meg kell tenned
MERT
Mindent elsöprő haraggal,
Rettenetes akarattal
Elérem, mit elterveztem
Porrá töröm, elrettentem
Minden ellenségem.....
Minden ellenségem,
Minden ellenségem
Refrén....
Azt hiszed, hogy erős vagy
És semmitől sem félsz
De abból,amit én adok neked
Jobb, hogy ha nem kérsz
Azt hiszed, hogy legyőzhetsz
De gyenge vagy hozzá
Elkaplak és megjelöllek
Akkor is, ha fáj
Nem érdekelt, honnan jöttem
Mi volt az uticél
Most téged ránt magával
A jeges túlvilági szél
Elengedlek végleg és
Zuhansz a sötétségbe
Te lettél a következő
Halhatatlan lélek
ÉS MOST
Mindent elsöprő haraggal,
Rettenetes akarattal
Elérem, mit elterveztem
Porrá töröm, elrettentem
Minden ellenségem.....
Minden ellenségem,
Minden ellenségem
Refrén......
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
