|
|
|
| Előadó: | Para Bellum |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Riddler Billcore |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Riddler:
minden szavunk töltény nemzetközi stukkerből
tudjuk merre tartunk csak mögöttünk van útvesztő
ne tévedj el a régiben, ez teljesen új szemszög
fogd fel amit mondok,elég a sok buta drukkerből
túltengő az enerigám gyere vegyél belőle
hiába csak élni akarsz ehhez felénk erő kell
ha féltek bátran lőjétek a jelünket egy felhőre
hurrikánon jövünk,a sok magyar szellő erőtlen
tedd el a vörös posztót mert a para bellum felöklel
előtted vagyunk jóval, bár nem indultunk előnnyel
nem jön be a trend,úgyhogy nem építünk imidzset
színvak az ország,mégis mindenki kiszínez
mindent..az igazság fáj mint egy nyílt seb
a csapat meglep mint peter aerts schiltet
hogy feltedd a pontot előbb írd le az i-det
a Korridor után most léptem szintet...
Billcore:
megjött a Para Bellum kitört a dühöngő bika
vadul tombol, hajtja egy különös szikra
süvöltő iram...a bít ég bűvölőn mintha
az óra bevégeztetett már a tűzözön itt van
erre csapategység dívik küzd mint rocky balboa
velünk a snowgoons, minden akadály letarolva
tapodtat sem mozdulunk a feladás elnapolva
az ellenséget időben szorítjuk sarokba
az acélököl majd lesújt ahogy egykor ali
hiába menekülsz, a dózis úgy is el fog kapni
veszett a játszma lehetetlen megoldani
a rosszakaró így fog mindig elporladni
aki soha nem alszik az a remény bajnoka
körben árulók de számíthat a kevés harcosra
azonnal reagál megfeszül belső hajtója
félelem nélkül evez veszélyes partokra
Riddler:
ez alagút az országok közt snowgoons para bellum
e sorok jelentése hogy a két sógun kardja lesújt
mi szóltunk arra ne fuss,hiába csábító az irány
hamis minden szavuk, az műanyag ez titán
Bill
ne kiálts...a démonokkal némán nézz szembe
a felelősség saját, légy felvértezve
érezd meg ki gyűlöl az ösztön majd segít
ha ráfaragsz emésztheted magad napestig
Riddler:
ez agresszív,de szervezetten higgadt mint a triádok
hiába uralkodtok bamba bohóc brigádok
a közönség vak csupán ezért szavaz ti rátok
de készüljetek fel mert ez még csak a nyitány volt
Billcore:
imádott bálványok idővel porba hullanak
méltán veszi őket a történelem tucatba
a kamutenger ömlik az egész kendőzetlen
a gong után most indult az első menet
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
