|
|
|
Dettinek
Köszönöm hogy itt vagy még ha nem is kérem
Mert maradtak bennem még erősen érzések
És éjszaka félek, hogy fel kell ébredjek
Mert látom álmomban kit el nem érhetek
És nem kéne tévedjek, tétován lépkedek
Mert sokat ittam, és nem maradt értelem
De mégis fékezek, mert félek vétkezek
Itt van a két kezem, de nem kéred? el teszem
Még mindig nem tervezek, csak nézem hogy szétesel
Mert utána szaladtál kitől még kérdezed
Nem szeretsz? mond már el mit tettem érte!
És miért a másiknak nézel a szemébe?
Oly mélyen mint nékem, igen egyszer régen
És most elmúlt és vége? - igen ez a lényeg
Mert kiben megbízunk az tapos át rajtunk
Így gyűlnek a ráncok és nem marad arcunk
Mit büszkén mutassunk és másoknak hagyjuk
Hogy megsimogassák, de mára itt tartunk
Egy érintésért az életünk adjuk
És nem marad már kiért rímekbe leírjuk
Hogy szeretlek, mint kisgyermek az anyját
Mert ha felnőnek sajnos egyre többen leszarják
Refr.
Rebell a bánat gyermeke
De Detti egyszer csak felnevet
És rám néz, tudom minden rendben
Mert a barátok, együtt nevetnek
Sokszor nehéz elhinni, hogy lehet így élni
Hogy minden nap egymás szemébe kell nézni
De ki erős érzi, és nem kell félteni
És nálunk is ott vannak kik tudnak segíteni
De ha nem is maradna senki ki támasszon
Majd a vállamon elbőgöd minden bánatod
Tudom ki nem állhatod, ha őket láthatod
De a lány túl átlagos, a srác meg átbaszott
Így lett szépből a rossz, mint éjfélkor a koksz
Jöhet inkább a boksz,nekem szurkolni fogsz?
Vagy még mindig őt imádva, a sarokba bújsz?
És ha látod mással majd utána futsz?
Amit más adhat neki annál Te jobbat is tudsz
De ha nem hiszel nekem úgy mond mire jutsz?
Ha előtted nyalakszik, átérzem láttam
Már én is kitől ezt soha nem vártam
Így összetört lelkek egymásra találnak
De nem lépnek tovább mert nem egymásra vágynak
Talán ha túl sokat várnak, majd az orrukig látnak
Mert a legjobb párban, bár egész érdekes hárman...
Rebell a bánat gyermeke
De Detti egyszer csak felnevet
És rám néz, tudom minden rendben
Mert a barátok, együtt nevetnek
Így maradnék boldog, de hidd el nem tudok
Mert látom hogy fáj, veled miért ilyen undok
És én mért csalódok mindig ha rendes vagyok
Ha nedves vagy ott mért csak két csókot kapok?
Pedig mindent megadok most meg Dettivel sírok
Persze egy férfi nem teszi így hülyeséget írok
De tata sírod felett elöntenek kínok
Gyenge lennék azért mert akkor se szívok?
Mikor őszintén fáj, és nem tudom hova tovább
Mikor eljött egy lány, és miatta már
Újra éreztem, újra elhittem
És újra élhettem mindent mint régen
Újra szerettem, újra féltettem
Újra zuhantam, és újra elestem
Újra kérdeztem, Ő miért oly érdekes?
Mért oly fontos? És mért oly lényeges?
A boldogság mit kerestem
De féltem nem marad értelem...
Rebell a bánat gyermeke
De Detti egyszer csak felnevet
És rám néz, tudom minden rendben
Mert a barátok, együtt nevetnek
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
