|
|
|
Én mint utcazenész a végén majd a kalapom nyújtom,
a dalért reménnyel fizess, hogy mégegyszer megvaduljon.
Palackba zárt hitem fáradt hullámlovas csupán,
a csendes tengeren mindent megért vihar után.
Ki szívemben kutat nyisson egy alagutat,
mi csillagként mutatja az utat.
Ki szívemben kutat nyisson egy alagutat,
mi kristálygömbben irányt mutat.
Mert én megtanultam már, hogy gyönyörnek álcázott csapdában áll,
ki nem a prófétára, hanem az átkozott profitra vár.
Hát a torkunkon lenyomott szebb jövőt ígérő jólét helyett,
higgyük el inkább az óperencián túli üveghegyet.
Ki szívemben kutat nyisson egy alagutat,
mi csillagként mutatja az utat.
Ki szívemben kutat nyisson egy alagutat,
mi kristálygömbben irányt mutat.
Ki szívemben kutat nyisson egy alagutat,
mi csillagként mutatja az utat.
Ki szívemben kutat nyisson egy alagutat,
mi kristálygömbben irányt mutat.
Segíts Te is egy kitöltéssel!
