|
|
|
| Előadó: | Smile Of Hell |
|---|---|
| Album: | Untitled 2 |
| Megjelenés: | 2009 |
| Hossz: | 3:40 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
refrén: (2x)
bennem mi volt már elveszett régen
csak ballagok egyedül kísérnek az égen
csillagok, mik már nem úgy ragyognak
csak fakó árnyékai önmaguknak
Verse 1:
Állok az út elején, menni vagy nem menni
merem-e majd átlépni és merem-e majd megtenni
mert most állok itt egyedül ezernyi háború mögöttem
felbontottam a szerződésem amit az ördöggel kötöttem
az égiek elvettek mindent és nem pótolták a helyét
apámnak a szíve, anyámnak a rák nőtte le a szemét
van egy húgom aki csak emlékekből sem ismeri az apját
majd nekem kell mesélnem, várom már a napját
hosszú évek óta nem láttam, két éves volt csupán
nem tudom majd hol kezdjem csak nézek majd bután
hol van ilyenkor az Úr az Atya meg a Szentlélek
én is csak egy vagyok a nyájból, egy aki eltévedt
refrén: (2x)
bennem mi volt már elveszett régen
csak ballagok egyedül kísérnek az égen
csillagok, mik már nem úgy ragyognak
csak fakó árnyékai önmaguknak
Verse 2:
Külföldre szöktem, hogy elkerüljön az intézet
aztán a szívem haza húzott, azt hittem itt van élet
de hajléktalanokkal ettem és utcán aludtam
volt tudom, hogy néhányszor ott álltam a kapudban
volt, hogy ázott ruhában melóztam a mínuszban
volt, hogy vért köptem a tüdőmből és mégis kihúztam
most zenéket gyártok és elrapelem az életem
nyomot hagyok, hogy beteljesítsem a végzetem
ha tudom, hogyha bírom a strapát
néha szeretnék egy apát, néha szeretnék egy anyát
néha szeretnék hátradőlni és élvezni az életet
néha szeretném lemosni ezt a két kezet
refrén: (2x)
bennem mi volt már elveszett régen
csak ballagok egyedül kísérnek az égen
csillagok, mik már nem úgy ragyognak
csak fakó árnyékai önmaguknak
Verse 3:
végig nézek másokon, mindenkinek van kersztje elég
de mondd meg nekem, az enyém miért ilyen nehéz
nem fogadom el a sorsot, én ennél több vagyok
szeretetet, családot, békét akarok
nem ezt a harcot aminek nem látom a végét
hol vannak a fák, a madarak és a kék ég
még érzek de nem sokat, a fájdalom elvakít
milyen apa az, aki egy gyermeket eltaszít
ezek csak sorok ki tudja, hogy belül mit érzek
veszek egy nagy levegőt és a napba nézek
elhagyom a várost és az emlékeket
és majd valahol kezdek egy új életet
refrén: (2x)
bennem mi volt már elveszett régen
csak ballagok egyedül kísérnek az égen
csillagok, mik már nem úgy ragyognak
csak fakó árnyékai önmaguknak
16 év után új albummal jelentkezett a KFT: ma megjelent a "Még mit nem" című 6 dalos lemez, melyről két szerzeményt Laár András, hármat Bornai Tibor és egyet Márton András jegyez.
Hallgasd végig az albumot itt.
A korongról a "Te vagy az, aki kell" című felvételt már korábban megismerhettük. A slágergyanús trackhez Lantos P. István fotóművész képeiből készült videóklip. Most pedig a "Valahogy nem az én napom" című újdonsághoz debütált egy geometriai alakzatokban és különböző vizuális elemekben gazdag lyric videó. A fülbemászó dalban közreműködik Háry Péter (szintetizátor), Pribojszki Mátyás (szájharmonika) és Szász Ágnes (ének) is.
A KFT a nyolcvanas évek legendás újhullámos együttese, a hazai elektronikus zene úttörője. A nevükhöz olyan megoldások fűződnek, amelyek évtizedekre meghatározták az elektronikus hangzást a magyar zenei életben.
A csapat június 20-án izgalmas koncertre készül: együtt lépnek fel a Pál Utcai Fiúk nevű zenekarral a Budapest Parkban. A véletlen úgy hozta, hogy eddig fesztiválokon is szinte alig találkoztak, most azonban közös blokkok is lesznek a műsorban. A KFT-vel ezen az estén fellép Gábor Andor UFO, Lengyelfi Eszter és a Vintage Dolls énekes trió is.
Fotók: KFT
