|
|
|
|
|
| Előadó: | Smile Of Hell |
|---|---|
| Album: | Untitled 2 |
| Megjelenés: | 2009 |
| Hossz: | 3:40 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
refrén: (2x)
bennem mi volt már elveszett régen
csak ballagok egyedül kísérnek az égen
csillagok, mik már nem úgy ragyognak
csak fakó árnyékai önmaguknak
Verse 1:
Állok az út elején, menni vagy nem menni
merem-e majd átlépni és merem-e majd megtenni
mert most állok itt egyedül ezernyi háború mögöttem
felbontottam a szerződésem amit az ördöggel kötöttem
az égiek elvettek mindent és nem pótolták a helyét
apámnak a szíve, anyámnak a rák nőtte le a szemét
van egy húgom aki csak emlékekből sem ismeri az apját
majd nekem kell mesélnem, várom már a napját
hosszú évek óta nem láttam, két éves volt csupán
nem tudom majd hol kezdjem csak nézek majd bután
hol van ilyenkor az Úr az Atya meg a Szentlélek
én is csak egy vagyok a nyájból, egy aki eltévedt
refrén: (2x)
bennem mi volt már elveszett régen
csak ballagok egyedül kísérnek az égen
csillagok, mik már nem úgy ragyognak
csak fakó árnyékai önmaguknak
Verse 2:
Külföldre szöktem, hogy elkerüljön az intézet
aztán a szívem haza húzott, azt hittem itt van élet
de hajléktalanokkal ettem és utcán aludtam
volt tudom, hogy néhányszor ott álltam a kapudban
volt, hogy ázott ruhában melóztam a mínuszban
volt, hogy vért köptem a tüdőmből és mégis kihúztam
most zenéket gyártok és elrapelem az életem
nyomot hagyok, hogy beteljesítsem a végzetem
ha tudom, hogyha bírom a strapát
néha szeretnék egy apát, néha szeretnék egy anyát
néha szeretnék hátradőlni és élvezni az életet
néha szeretném lemosni ezt a két kezet
refrén: (2x)
bennem mi volt már elveszett régen
csak ballagok egyedül kísérnek az égen
csillagok, mik már nem úgy ragyognak
csak fakó árnyékai önmaguknak
Verse 3:
végig nézek másokon, mindenkinek van kersztje elég
de mondd meg nekem, az enyém miért ilyen nehéz
nem fogadom el a sorsot, én ennél több vagyok
szeretetet, családot, békét akarok
nem ezt a harcot aminek nem látom a végét
hol vannak a fák, a madarak és a kék ég
még érzek de nem sokat, a fájdalom elvakít
milyen apa az, aki egy gyermeket eltaszít
ezek csak sorok ki tudja, hogy belül mit érzek
veszek egy nagy levegőt és a napba nézek
elhagyom a várost és az emlékeket
és majd valahol kezdek egy új életet
refrén: (2x)
bennem mi volt már elveszett régen
csak ballagok egyedül kísérnek az égen
csillagok, mik már nem úgy ragyognak
csak fakó árnyékai önmaguknak
A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."
