|
|
|
(yo, yo, yo..ez csak a képzeletem játéka, az egész egy álom)
Verse 1
DayOne: van saját utam saját kis épített világom
egy embernek hazudok, magamnak ezt vállalom
így könnyebnek tűnik minden a világ jobbnak látszik
egy görbe este után a fal cifra színekben játszik
a műsor mindig ugyanaz a hibáimat mutatja
csak sajnálom magam a válaszok után kutatva
de unom már ezt nézni unom már ezt hallani
néha szeretnék a földről a magasba felszállni
csak replüni fent, a szárnyalni a felhők közt
és Istennel leülni, dumálni csak úgy négyszem közt
megkérdezném mit csináljak máshogy
mi az ami ebből felemel de csak bólogatás a fejekkel
nem tudok mit kezdeni a kételyekkel
harcolok a félelemmel a saját hülyeségemmel
fals képekhez rakaszkodom két kézzel bár sokszor épp ésszel
szemlélem ahogy rövidebb leszek újabb két évvel
az elején még nagy hévvel kezdem nem számolok
a végével a happy end-del, szép része
hazudok magamnak minden éjjel olyannak születtem
de most már ilyen maradok, már nem sokat változok
még fontosak az alapvető dolgok
remélem lesz amit ebből felfogtok
vagy ha csak begondolkodtok
én már attól boldog vagyok, ne ítélj el rögtön
először nézd meg milyen az életem
hiszed minden csupa öröm és boldogság
körülöttem, mert jó helyre születtem
én ennyit tettem, de nem látok valójában
mi áll mögöttem ezzel magamnak betettem
most itt ülök fejemmel a kezemben
elveszek a közönyben a kancsalul festett fellegekben
most a világ minden mocska előttem.. (ya)
a világ minden mocska előttem..
Refrén:
a képzeletem játéka az egész életem
minden amit látok, minden ami érzelem
a félelem az mit én most darabokra
mindig lenézve néztem azt aki feladja
Verse 2
DayOne: váltsam meg a földet, mely kitaszított magából
segítsek embereknek kik nem tanulnak a hibákból
inkább csak leszarom ma gondolkodtam a pipától
föld alá zuhanva keresem, hogy ki gától
a sok elhangzott hazugság edzetté tett
sajnálom most csak ez lett, de nem jött az ihlet
hívd a liftet itt túl sokan kérdezik hogy mit tett
hogy itt lent körbe tekinget
a pokol fura dolgokat ültet a fejembe
keseregve veszem figyelembe
hogy életem a végig járt út a valóság sötét ürege
nézek a kezembe az üres üvegre
szájba vág a felismerés ökle
beugrik a sok szemét mi fiatalságomat derékba törte
így mentem szépen, napról napra tönkre
de mindig felállok, mert a képzelet erős
a jó utáni vágy elűzi, hogy én vagyok a felelős
így leszek elégedett így leszek gyenge félből egész
mióta benne vagyok azóta tudom, hogy ez milyen nehéz
ezért hülyének ne nézz bár lehet lenézéssel többre mész
de nekem ez kevés nem is lesz soha elég
ezért megyek előre ez üzenet mindenkinek
ki az életét átértelmezte
okot ne keressetek ez már előre el lett döntve
de tőled függ, hogy hülye vagy, vagy figyelsz a szépekre
Refrén: (2x)
a képzeletem játéka az egész életem
minden amit látok, minden ami érzelem
a félelem az mit én most darabokra
mindig lenézve néztem azt aki feladja
verse 3
Ianaa: de most én is érzem s arra gondolok
az lebeg előttem rossz úton haladok
de maradok..maradok..maradok addig amíg meghalok
verse 4
DayOne: régebben hittem, nem létezik a fájdalom
és bármit hoz a sors én azt emelt fővel vállalom
barátom de az élettől megváltozom
szép lassan formálódom, mint egy síkidom
alakom faragom, csak szar a hangulatom
mert elsöpörnek a gyűlölködők,
mint az atom ennyi a bajom én inkább ráhagyom
ezer halál és ezer születés is kevés
hogy elérjen a felejtés nagy az ára
hogy a keselyű csillogó szemekkel
néz és várja, hogy kiszálljon testemből
az utolsó csepp pára
ami elé tárja, hogy egy képzelt világ múzsája
hogy esett szét teljesen tegnapról mára
megpróbálok felmászni egy zöledlő fára
mert elfogyott a kártya, a tarott varázslata
rázta meg életem vetett fogdába szűk cellába
nincs lehetőség kevlárra, mert a főnök nekem ezt szánta
refrén: (2x)
a képzeletem játéka az egész életem
minden amit látok, minden ami érzelem
a félelem az mit én most darabokra
mindig lenézve néztem azt aki feladja
(yo..yo..képzeld el, hogy jobb lesz háhá, hidd el jobb lesz..)
Sebestyén Márta, Andrejszki Judit, Dresch Mihály, Lakatos Mónika és Little G Weevil is koncertet ad az idei Salföldi Dalföldön. A Balaton-felvidéki kisfesztivált június 20-tól 22-ig tartják, immár tizedik alkalommal.
A rendezvényen a művészet, a természet és a közösség különleges egyensúlyt alkot
A jubileumi Salföldi Dalföldön a vissza- és előretekintés kap hangsúlyt: a program gerincét olyan művészek adják, akik az elmúlt évtized során újra és újra visszatértek.
Az idei fesztiválon koncertet ad Sebestyén Márta és Andrejszki Judit, a különleges balkáni hangzást hozó Fanfara Complexa, valamint az érzékeny, kortárs népzenei világot képviselő Ephemere. Dresch Mihály ezúttal új formációval, az Alternatív Folk Kvartettel érkezik a fesztiválra.
Június 20-án pénteken és másnap ünnepi gálaestek keretében idézik meg a korábbi évek három kiemelkedő tematikáját "Az ezerarcú magyar cigányság" (2018), "Magyarország és Közép-Európa" (2021), valamint "A Balkán lelke" (2022) címszavak mentén.
Színpadra lép a Szászcsávási Zenekar, a Lakatos Mónika Folk Trió, a BashElán, a Poklade, a FolkEmbassy, valamint Berecz István.
A Balaton-felvidéki Néptáncosok Találkozóját idén hatodszor rendezik meg, a házigazda Vastag Richárd lesz.
A friss hangokat képviselik a fesztivál új fellépői
A dzsesszes elemekkel átszőtt New Fossils, a lírai hangvételű Little G Weevil, valamint a Fellegajtó Együttes.
A napközbeni programokat kortárs képzőművészeti kiállítások színesítik
Varga László, Mayer István és Baksa-Soós Krisztina művei lesznek láthatók. Délutánonként és esténként táncházak várják a közönséget Tőke Gyula Pajtájában és a környékbeli strandokon.
A június 22-i, vasárnapi zárónapon újra megnyitja kapuit a Pajta Galéria
Itt a 80. születésnapját ünneplő salföldi költőt és történészt, Kovács Istvánt köszöntik irodalmi esttel, beszélgetésekkel, a fesztivált pedig a Fanfara Complexa zárja.
