


| Előadó: | Smile Of Hell |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Intro:
Majd a fősávra adsz egy kis hangot?
Yo...
Köszi...
Verse1:
Hogyha tudsz ilyet fesd le a kék eget
Fesd le a életed, rímeket, képeket
Mi neked tiszta azt a szemeddel látod
Ki az ellenséged és ki a barátod
Fújd ki a füstöt kapsz végre levegőt
Ki akar sírkövet ki akar temetőt?
Zárd ki az eredőt a bűnöd miatt ködbe
Téged ördögi körbe törve mindig csak előre
A harcra mire felvirrad egy szebb nap
Amit lehet azt az élettől megkaptad
Lehet az csekély lehet az bőséges
Az élet értékes a halál meg költséges
Refrén: (2x)
Ezek csak szavak mit a szívedbe égetek
Ezek csak mondatok mik átszelik a kék eget
Ez egy pillanat mibe sűrítem az életet
Ez az az élet amit veletek élhetek
Verse2:
Nekem csak egy-két rím a világ
Csak zenét várj ne imát
Csak megyek előre tovább
és leszarom hogy ki lát, mi bánt
Nekem mindegy már kitűztem a célt
Valaki velem szemben csak bukást remélt
De nem tágítok ami szívemen a számon
Ez az én közönségem az én országom
Addig ások míg kincset találok
Fúr mint a kulacsomban és soha le nem állok
Csak a mosolyom marad velem ezer csillag halad
És ha egyedül maradnék majd az éjszaka támogat
Itt a Verbál Vandál ki rímeket mart rá
Akit vártál az előtted áll
Refrén: (2x)
Ezek csak szavak mit a szívedbe égetek
Ezek csak mondatok mik átszelik a kék eget
Ez egy pillanat mibe sűrítem az életet
Ez az az élet amit veletek élhetek
Verse3:
Nekem csak az ég maradt fent
Veletek minden rímem lent
A tiétek minden amit itt érzek bent (yo)
Velem az utca, ezernyi zsivány
Ha a street pusztít téged nincs is hiány
Mögöttem folyó, előttem harcok
mögöttem háborúk, előttem partok
Harcos vagyok félelem nélkül
Mindkettőnket ugyan az győz le majd végül
Ne tátsd a szád, minket vár az őrült élet
Úgy pörög az idő hogy észre se veszed azt h véged
Neked és nekem, mindannyiunknak
amikor együtt állunk mikor a fények kihunynak
Neked és nekem, nekünk már csak ez maradt
Egy rím egy strófa itt a nap alatt
Refrén: (4x)
Ezek csak szavak mit a szívedbe égetek
Ezek csak mondatok mik átszelik a kék eget
Ez egy pillanat mibe sűrítem az életet
Ez az az élet amit veletek élhetek



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala