|
|
|
| Előadó: | Day vs. Mil |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pintér Mihály |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Day vs. Mil
Kik vagyunk mi?! mi
Itt van az ember a legfejlettebb állat
Akit arra teremtettek hogy csak pusztítson és öljön
Mielőtt kivégezne bekészíti a tárat
Neki tök mindegy hogy hol végzi az élete egy börtön
A mennybe kéne meghalnia ha tényleg nem a földön
De mire odaérne sajnos teljesen elfárad
Meg annyi bűnt követ el hogy már nem bírja a földgömb
Elvérez a mezőn és a lelke benne szárad
Te mit csinálnál? Ha egy fegyver lenne nálad
Kinyírnád magadat vagy eldöntenéd hogy váltasz
Oda menekülsz ahol megtalálod a támaszt
De kajak belül vérzel és ez mindenkit eláraszt
Ne fárassz! Keresem a fertőt a szennyet a pocsolyát ahonnan minden mocsok árad
Ha megtalálom ígérem hogy elpusztítom addig te ne is foglalkozz velem csak edd a vacsorádat
Refrén 2-szer:
Kik vagyunk mi? Mi itt a mi szerepünk?
Egyszerre utálunk és szeretünk nevetünk
Hamar elrepül az idő felettünk reszketünk
Közbe meg a temetőbe milliókat temetünk
Nem tudom hogy óriás leszek-e vagy katona
Csak keresem a remény pedig tudom hogy csak babona
Nekem a normál fizetés is olyan mint egy palota
Addig örülök amíg a légzés szapora
Mint kaloda nem tudok így mozogni ez csalóka
Mint a labirintusban egy eltévedt manóka
Meg nem tudom ki kicsoda mindenkin van paróka
Olyan erdőn megyek át hol gyilkos minden galóca
Faszomba itt írom a szöveget a sötétbe már hat éve
Nem vágom hogy mikor érek a révbe
Pénz irányít amiért a közértekbe törnék be
Hogy nem viszed semmire tuti ez az utca törvénye
Ha tehetném én bebújnék egy másik ember bőrébe
Hogy lássam azt hogy mi folyik itt az elitek körébe
Szegény vagyok szegény leszek előadom szerényen
De soha nem hazudok nekem ez az egy az erényem
Refrén 2-szer:
Kik vagyunk mi? Mi itt a mi szerepünk?
Egyszerre utálunk és szeretünk nevetünk
Hamar elrepül az idő felettünk reszketünk
Közbe meg a temetőbe milliókat temetünk
Gyakran rám tör a gondolat hogy ki vagyok én?
És mi itt az én szerepem mit adok én?
Ha valaki meghal akkor meg siratom én
Hogy ha nincsen világképed akkor kirakom én
Ha nem szereted az állatot megsimogatom én
Engem nem az motivál hogy mikor kapom meg a pénzt
Itt a fény mindenkiben megbízok ez tény
És ha úgy érzem hogy a barátom akkor az testvér
Annyi titkot őrzők mint a falon egy festmény
És olyan a fájdalmam mintha karóba esnél
Élőhalott emberek az utca mentén
Látom és úgy érzem hogy átváltozok ezen az estén
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
