|
|
|
| Előadó: | Day vs. Mil |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pintér Mihály Day |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1. versszak
Elmúló illatfelhő terjeng a szagban
Puha bársonyos zajban sem hallak már
Felfordult lélek csonkán üzeni a fénynek,
valahol szikráztam én is valahol még sem.
Refrén(2x)
Valahol él még a valaha,
Ha valaki dúdolja
Szemében süvít,
hogy érzi a létet
De valamikor ő is eltévedt.
Mielőtt meghalok tuti szívok egy kis zöldet
Behunyom a szememet és elhagyom a Földet.
Nem vár rám a mennyország tudom, hogy ez kamu
Miután elmegyünk baszd meg, nem marad csak hamu.
Jól játsszuk a szerepünket ez a mi darabunk
És főszerepben vagyunk tudod, amíg meg nem halunk.
Sohase állunk meg mindig még többet akarunk
közben olyan a fantáziánk hogy elszégyelljük magunk.
A társadalom szüli meg a betegeket, a pedofilt az emberevő szörnyeteget
A nekrofilt aki az átlaggal keveredett, közben rájött, hogy imádja a tetemeket.
A majomtól az ember már tetemes előnyre tett szert de a felfogása gyerekes.
Emeld fel a feneked a székről nem ismered a lelkiismeretedet csak képről.
Nézz föl az égre, egyszer majd mindannyian ott leszünk, mindent megbocsájtunk és mindenkivel jót teszünk.
Mert eddig nem volt eszünk, háborúztunk pedig tudtuk hogy elveszünk.
Levesszük a jelmezünk végre,csak magunkban bízunk nem borulunk térdre, nem borulunk térdre. (nem borulunk térdre)
Refrén (2x)
Valahol él a valaha,
Ha valaki dúdolja
Szemében süvít,
hogy érzi a létet
De valamikor ő is eltévedt.
Elvesztettem barátokat hitet meg a reményt, de ameddig én élek sose játszom meg a keményt
Utálom az összes olyan személytelen személyt, aki nem vágja le hogy amiben él az szemét.
Itt vagyok az albumommal, olyan mint egy regény, a sztorik olyanok amiket te is tuti megélsz.
Nem kamuzunk semmit tudod így kerek az egész
Háromszor is gondolt át hogy ki a fasszal zenélsz.
Ki az aki spanol közben hátat mögött lenéz
Nem az a megoldás hogy az első ajtón bemész.
Megbékéltem én itt élek, de nekem ez már kevés
A melóm miatt mindig szar a reggel korán kelés. vágod?
Nekem már minden tervem merész
Te is döntsd el végre hogy merre mész mert nem érsz a célba
Csak az számít amit elérsz
Ha már fent vagy a magasban akkor hülye vagy ha lemész.
Refrén (2x)
Majd fellel, körbenézel apró csillagokon lépked
akár szárnyal bele a mába
a tudat hatalmában ébred újra és újra.
Refrén (2x)
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
