|
|
|
Most is könnyezik a szemem mikor írom ezt a pár sort
tudom hogy nem érdekel de én mondanék még pár szót
áááhh..faszom..soha nem akartam más lenni....vágod?
Soha nem akartam más lenni,én ez maradok mindig
csak őszinte maradok,mert hozzám csak ez illik
én nem baszlak át,ahogy megetetted ezt velem
nem értetted első szóra mi az hogy szerelem
tudom nem várhatok mást,hiszen ezt már be buktam
de nem teszek semmit már az egésszet meg untam
de nem fogom fel adni,tudom hogy azt akarod halln
de nem leszek a szemetesed nem foglak meg hallgatni
gyűlőletből neked,remélem látszik a szememen
sokan mondták azért irom mert még mindig szeretem
de nem,ezt már csak magamér csinálom
hogy sikerüljön hejretennem,és sikerüljön felállnom
hibáztam lehet,de akkor is te voltál a szemét
a féltékenység vezérelt,de mindent megtettél ezért
hogy sirni lásál engem,hogy mindent megtegyek érted
szemet szemért játék de lehet hogy meg érte
Ref:
Ez a gyűlölet mit akartál ez az őszinte vallomás
ez valósághű nem az egy mesebeli látomás
tudom én voltam a hibás,tul gyorsan megszerettelk
de eljött az idje hogy az emlékekbe temessetek
ez az ami jár nekem,tudom és már megszoktam
ez az én sorsom és sohasem panaszkodtam
te mondtad ne mennyek te mondtad hogy várj
lehet bocsánatot kértél de még akkor si fáj
hidd el órdítanék ha kiférne a torkomon
hogy elvesztettem mindent és hogy másképpen gondolom
másképpen akarom,és meg is megváltozom hidd el
én nem ezt akartam,nem ezt éreztem én ittbent
nem akartam mást csak bizonyitani az apámnak
bizonyitani nektek,és bizonyitani a családnak
hogy eljutottam idáig,ezt magamnak köszönhetem
nem segitett senki hogy nekem sokkal jobb legyen
tudod te voltál,ki most is hallgatod ezt a számot
egy kiéhezett lotyó,de ezt már nagyon bánom
hogy le álltam veled,hidd el ezt már százszor meg bántam
és nagyon sajnálom hogy ekkorát hibáztam
tudom én voltam a gyengébb,én kerültem földre
még mai napig sem értem hogy hogy számithattam többre
miért is voltam figylemetlen mért kellett ezt csinálnom
hogy rájöjjek a válaszokra muszély-e volt hibáznom
Ref:
Ez a gyűlölet mit akartál ez az őszinte vallomás
ez valósághű nem az egy mesibeli látomás
tudom én voltam a hibás,tul gyorsan megszerettelk
de eljött az idje hogy az emlékekbe temessetek
ez az ami jár nekem,tudom és már megszoktam
ez az én sorsom és sohasem panaszkodtam
te mondtad ne mennyek te mondtad hogy várj
lehet bocsánatot kértél de ez még akkor si fáj
Nincsenek barátaim,akik voltak cserben hagytak
éppen elárultak,vagy elhorrdtak mindenféle fasznak
és voltál te,ki nagyon tudtál szeretni
de mikor szügségem lett volna rád nem tudtál csak nevetni
most is utállak,és soha nem fogok neked hinni
csodálkoztok azon,hogy nem birok már bízni
tele van a tököm már,hogy mindenki csak átbasz
már mindenkit felemészt ez a barátságos álca
sokszor gondolkoztam azon,hogy ölhetném meg magam
de a sarokba szoritva mindig bepörgött az agyam
nem kell a fájdalom már,hiszen ezt már emgkaptam tőletek
nem kell már a kamu akár meg is őlhettek
nem kell a szeretet,hiddel már nem hiányzik nekem
nem kell hogy ittlegyél,már nem kellesz te sem
én ezt gyülöletből irtam hogy megértsétek végre
hogy ne keressetek többször köztünk mindennek vége!
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
