|
|
|
| Előadó: | Dlolx |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Elmentél végleg elhagytál engem,
Szakítottál velem,
Össze törted a lelkem.
Mindig az a pillanat jár a fejemben,
Fájó könnycsepp folyik most is a szememben.
Letörlöm hát az arcomról a könnyet,
Nem sírok én már soha miattad többet,
Te akartad, hogy ez most így legyen
Hát nélküled megy tovább az életem.
Úgy érzem te nem szerettél engem,
Hazudtál nekem szinte minden percben.
Mindvégig csak játszottál énvelem,
Ha ennyi voltam neked akkor ég veled,
Tudod szép volt mikor mi együtt voltunk,
Ez most a jelen az volt a múltunk,
Mindig azt mondtad, hogy engem szeretsz,
Engem szeretsz, és hogy sosem feledsz.
Ref(2x):
De mikor elmentél, akkor minden más volt,
Mindenki basztatott,
Mindenki rám szólt,
Mindig azt mondták az emberek,
Miattad még a mai napig is csak szenvedek.
Távol tőled, szomorú az élet,
Szívem súgja, látni szeretnélek,
Te lehetsz szívemnek csillaga,
Hisz anélkül túl sötét az éjszaka.
Szép csillagként ragyogott a fényed,
De sok hibám sajnos tönkre tett téged,
Bocsáss meg, nagyon sajnálom, tényleg,
Csak egy dolgot érts meg, nagyon kérlek,
Létezik egy gesztus megbocsájtás néven,
Ha te ezzel élnél, lenne értelme élnem,
Sűrű a homály és egyre jobban félek,
De bárhogy is döntesz, én szeretlek téged.
Szép volt mikor mi együtt voltunk,
Ez most a jelen az volt a múltunk,
Mindig azt mondtad, hogy engem szeretsz,
Engem szeretsz, és hogy sosem feledsz.
Ref(3x):
De mikor elmentél, akkor minden más volt,
Mindenki basztatott,
Mindenki rám szólt,
Mindig azt mondták az emberek,
Miattad még a mai napig is csak szenvedek.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
