|
|
|
| Előadó: | Smile Of Hell |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mondd,mit tehettem volna,ha a világ térdre rogyna,
Én akkor is itt állok majd saját lelkembe karolva.
Mondd,meddig húzza még az idő rozsdás vaskerekét?!
Mért festi meg újra a napfelkeltét,mért nem tépi szét?
Szívemet tépi az érzés,ezernyi kérdés,
Mért ez a lépés,mért ez a nézés?
Miért tűntek el a tegnap szirmai?
Lelkem gyötri a féltés,a soha meg nem értés
A szerelmünkért és már nem látszanak többé a lábnyomai.
4x:
Mért nem hagysz? Tűnj el a szívemből a lelkemből a fejemből.
2x:
Téged látlak a fűben a fában,minden virágban
Mindent kitártam,te csapd be az ajtót
És ne nézz többé vissza rám!
Refrén:
Mondd,mit tehettem volna,ha a világ térdre rogyna,
Én akkor is itt állok majd,saját lelkembe karolva.
Mondd,meddig húzza még az idő rozsdás vaskerekét?!
Mért festi meg újra a napfelkeltét,mért nem tépi szét?
Vedd el a lelkem,én csak a nyomoromat adhatom
Itt ülök az ördöggel,egy flaxival a pamlagon
Magamat hallgatom,közben átkarol egy tündér
Ó drága tegnapom mondd meg,hova tűntél?
A véremben a méreg,ha lehet,én még egy kört kérek
Búcsút intek a múltnak,mikor még bennem tündökölt az élet.
A szerelem egy mocsár,én meg süppedek a szarban.
Te voltál a múzsám,de én nem így akartam.
Egy száraz könnycsepp pereg végig az arcomon.
A hangod nem szól már,de én még mindig azt hallgatom.
Velem szárnyalnak a madarak,siklok fenn az égen.
Nincs alattam szárazföld,de végre révbe értem.
Refrén:
Mondd,mit tehettem volna,ha a világ térdre rogyna,
Én akkor is itt állok majd saját lelkembe karolva.
Mondd,meddig húzza még az idő rozsdás vaskerekét?!
Mért festi meg újra a napfelkeltét,mért nem tépi szét?
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
