|
|
|
Verse 1.:
Ha kérdem én hogy merre jársz,
Vajon hol vagy és most mit csinálsz.
A telefont várom és a nevedet látom,
A rossz utat járom.
Verse 2.:
Mennyi bűnös éjszaka,
Szavaid suttogó hangja.
Bár mindig hallanám és én csak játszanám,
Hogy az igazat vallanám.
Álmaimban eljöttél és forrón öleltél.
De kérdem én hogy mi a valóság,
És tudnod kell ez mennyire fáj.
Refr. (2x):
Változnak az idők vele változok én is,
Mással voltál tegnap de én, akarlak még is.
Ha megbántad mit akkor tettél ne félj a mától
Nincs baj csak ha érzed hogy a szíved most vádol.
szóló...
Verse 3.:
Ugye emlékszel hogy szép is volt,
Mikor annyi minden rólunk szólt.
De mégsem kerestél és el is feledtél,
De mond mitől féltél?
Verse 4.:
Csak egy pillantás mely visszatér,
Ilyenkor tudom hogy még van remény.
Még élek bíznom kell mert ez egy égi jel,
Még nem múlt minden el.
Álmaimban eljöttél és forrón öleltél.
De kérdem én hogy mi a valóság,
És tudnod kell ez mennyire fáj.
Refr. (2x):
Változnak az idők vele változok én is,
Mással voltál tegnap de én akarlak még is.
Ha megbántad mit akkor tettél ne félj a mától
Nincs baj csak ha érzed hogy a szíved most vádol.
szóló...
Refr. (2x):
Változnak az idők vele változok én is,
Mással voltál tegnap de én, akarlak még is.
Ha megbántad mit akkor tettél ne félj a mától
Nincs baj csak ha érzed hogy a szíved most vádol.
