


| Előadó: | Radics Márk |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fülöp Adrián Máté |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Refr.:
Menekülnék, ne higy nekem,
Bánom de újból megteszem.
Utánam minden szép lehet,
Mással még újra élheted.
Menekülnék, engedj már,
Valahol rád is valaki vár.
Nem lehet újra együtt szép,
Mostanra minden véget ért.
Verse 1.:
Hiába küzdöttünk egymásért,
Mind ez csupán a máért.
De mind hiába lettünk jók.
Miért lesz a jóból rossz emlék?
Miért nem lehet tovább szép?
Kellett még egy utolsó csók.
Refr.:
Menekülnék, ne higy nekem,
Bánom de újból megteszem.
Utánam minden szép lehet,
Mással még újra élheted.
Menekülnék, engedj már,
Valahol rád is valaki vár.
Nem lehet újra együtt szép,
Mostanra minden véget ért.
Verse 2.:
Váratlan emlékként vedlettél,
Később semmivé lettél.
Hidd el már látom így lesz jó.
Mára lett a jóból rossz emlék,
Akár hogy akarod nem lesz szép.
Mással újraéled még.
Refr.:
Menekülnék, ne higy nekem,
Bánom de újból megteszem.
Utánam minden szép lehet,
Mással még újra élheted.
Menekülnék, engedj már,
Valahol rád is valaki vár.
Nem lehet újra együtt szép,
Mostanra minden véget ért.
Verse 3.:
Ez az álom már új köntösbe bújt,
Újat már nekem rég nem nyújt.
Az üvöltő messzeségben csend lett.
Nem is értem, hogy miért nem dobja el,
Háttérben rég ott van egy jel.
De még is azt mondtad nem kell.
Refr.:
Menekülnék, ne higy nekem,
Bánom de újból megteszem.
Utánam minden szép lehet,
Mással még újra élheted.
Menekülnék, engedj már,
Valahol rád is valaki vár.
Nem lehet újra együtt szép,
Mostanra minden véget ért.



A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."