|
|
|
| Előadó: | Tankcsapda |
|---|---|
| Album: | Minden jót |
| Megjelenés: | 2009 |
| Hossz: | 4:38 |
| Szövegírók: |
Lukács Laci |
|
Fejes Tamás |
|
| Kiadó: | Alexandra |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A hüvelykujjam rég nem mutat az égre
A csizmámról is lekopott már a por
Én hülye, még azt hittem, hogy majd csak eljön a vége
De ez még mindig ugyanaz az út, ami volt akkor
Mikor a gép a pályát úgy hagyta el, ahogy kell!
A képeidet már széjjeltéptem régen
De ha lehunyom a szemem én látom magam előtt
Minden mozdulatod, minden emlékem
Én felejtenék, hát adj hozzá erőt
Azóta is csak jönnek, mennek az évek
És én még mindig ugyanúgy állok a színpadon
És ugyanúgy velem vannak a hangok is meg a fények
És már az sem fáj, ami akkor még fájt nekem nagyon
Mikor a gép a pályát úgy hagyta el
Ahogy egy géphez illik, ahogy egy gépnek kell!
Holnap rám új nap virrad, holnaptól minden más lesz
Vagy ugyanaz, mégis én valahogy azt érzem itt bent
Hogy rám egy új nap virrad és rólam bárhogy döntesz
Én csak nézlek majd és tényleg köszönök mindent
Rám egy új nap virrad, holnaptól minden más lesz
Vagy talán ugyanaz, mégis én valahogy azt érzem itt bent
Hogy rám egy új nap virrad és tudod, bárhogy döntesz
Én csak nézlek majd és tényleg köszönök mindent
Én köszönök mindent
Én tényleg köszönök mindent
Köszönök mindent
Aki bennem él, az nem egy tiszta elme
Az életéhez nincs elég türelme
A halálához meg még nem elég bátor
De ha eljön érte és szól, ő majd elindul magától
Holnap rám új nap vár, holnaptól minden más lesz
Vagy ugyanaz, mégis én valahogy azt érzem itt bent
Hogy rám egy új nap virrad és rólam bárhogy döntesz
Én csak nézlek majd és tényleg köszönök mindent
Rám egy új nap virrad, holnaptól minden más lesz
Vagy talán ugyanaz, mégis én valahogy azt érzem itt bent
Hogy rám egy új nap virrad és tudod, bárhogy döntesz
Én csak nézlek majd...
A hüvelykujjam rég nem mutat az égre
A csizmámról is lekopott már a por...
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
