Előadó: | T-Kyd |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Figyelj testvérem, most hozzád vágom a rímeket
A leszűkült hétköznapokba csempészve a színeket.
Toborzok magam köré híveket, hogy érezzék az ízeket,
Nagy világba szórják szét a híremet.
Ez itt az én hazám, a tébolyultak tébolydája
Eszeveszett emberek, az eszedet is széthordják ma.
A reppem robbantja a rémült kutyák rétegét
A fájdalomtól nyüszítve szétugatják a féltekét.
A vicc az egészben, hogy nem vagyunk már viccesek
Ez magyar, minden hétvégén részeg, hétköznap spiccesek.
Vigyázz a szavakkal, mert egy barát, de 50-60
Ellenfeled akad, aki felnyomna, mint ’56-ban.
Inkább boldognak születtem volna, mint magyarnak
Nem érezném az életet ilyen kurva fanyarnak.
A célegyenes végénél már nem örülsz a kanyarnak
És 60 ezret 70 évre még a nyakadba varnak.
Pixa:
Testvér, fel a fejjel!
Hisz ereje van a szónak.
Testvér, fel a fejjel!
Tedd meg, ha elnyomnak!
Testvér, fel a fegyvert!
Ne búsulj egy emberöltőt!
Testvér, fel a fegyvert!
Hogy a tettek írják meg a jövőt!
T-Kyd:
Nem egy palotában születtem, hanem a város peremén
Az álmok rabja vagyok, nem az élet hordoz tenyerén.
A valóságon nőttem fel, és nem a mások kenyerén,
Más a végét járja, én csak most vagyok az elején.
A rímek vigasztalnak, a szegények magasztalnak,
Az öregek tűrnek, míg az unokáik tapasztalnak.
Az élet értelemre nevelte az énemet,
De elpattant a tudatom, már nem hallom az éneket.
Takard a két szemed, a tudatlanság áldás
Minden 2. magyar álma egy betöltetlen állás.
Mert minden csonka család élén csonka családfő,
A tűzhelyen csonka lábosban sonka helyett csalán fő.
A kölykök kamálnak, mert eljutottak odáig,
Hogy megértik az összes rímem zene csendtől csodáig
Ablaktól szobáig, Bartóktól Kodályig,
A legelső palotától az utolsó hodályig.
Poéták prófétája, gyöngy vagyok a disznóknak,
A diszkóknak az armageddon leszarom, hogy mit szólnak.
Az én világom 6x6-os tégla árok,
Ahol betépnek a haverok és elmennek a lányok.
Én is elmennénk innen, de mindenhol sorompó és vámház
No,no,no mint Amy Winehouse.
Pixa:
Testvér, fel a fejjel!
Hisz ereje van a szónak.
Testvér, fel a fejjel!
Tedd meg, ha elnyomnak!
Testvér, fel a fegyvert!
Ne búsulj egy emberöltőt!
Testvér, fel a fegyvert!
Hogy a tettek írják meg a jövőt
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana