|
|
|
| Előadó: | T-Kyd |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Verse 1:
Három a magyar igazság: fű, papír, olló,
A lelketek elveszett, nem hozza vissza a holló.
Az eszeveszett ember esztelenül nyúl a szerekhez,
A szereped elveszted és az egyenes is kerek lesz.
Az emberem a pénzért az ördög nyomába szegődnek,
Hogy felfalják a fajtád, falánk falkákba verődnek.
Nem tegeződnek senkivel, nem nézik le a másikat,
Az elméjükben sötétség, a szemükben meg áhítat.
Mi átitatja őket, mégis kiszáradt a szájuk,
Mert az örök élet kelyhéből egy csepp sem maradt rájuk.
Az élvezetért ölnek, és nem élvezetből ölnek,
Ami másnak territórium, ők azt hívják gyönyörnek.
Ha éhezik a fél világ, a másik fele nézi,
Ki ezért levágná fél kezét, a fél világ lenézi.
Ki fél tükörbe nézni, attól félnek majd az emberek,
Ki felfalná a bérét, azt majd felfalják a fegyverek.
Verse 2:
A hitetlenek hadban állnak, pusztulnak a királyok,
A következő lépésed a Sakk: de én kivárom.
A kiváló költőkből lesznek a kiváló mártírok,
A kívülállók kereszten végzik, én mindent átírok.
Ha kiadnék 20 albumot, abból 20 lenne bestseller,
De a média lepermetez mindenféle vegyszerrel.
A nevem megosztja a népet tesó mint egy eretnek,
A szemed előtt utálnak, a hátad mögött szeretnek.
A szeretetnek nagy szerepet szánok még az életben,
De az alkohol nem válik vízzé sajnos a véremben.
A vérebek megőrültek, mert betéptek a húsomtól,
A vérem tinta, szívem rím, a szemem színpad, húsom toll.
Verse 3:
Újra reggel, újra vekker, újra félelem,
Hogy újra és újra átélem miről szól az életem.
Hogy újra a dúrva valóság feszíti a két szemem,
A fantáziám elalszik, már nem alszom, már létezem.
A hétköznapok haragja a legkeményebb,
Hétköznapi ember vágyak nélkül, ő a legszegényebb.
Szeme helyén törött tükör, szíve helyén jéghegy,
Elbaszta az életét és tudja nem lesz még egy.
Telt ház a moziban, a jegyeket már eladták,
A sztárok világát bámulják, kik magukét feladták.
A hit már nem nyújt védelmet, a papok csak papolnak,
A rendőrök kipakoltatnak, a dokik kipakolnak.
Korom sötét világban nincs napfény ez egy komor álom,
A nők csak akkor szeretnek viszont, ma ezt honorálom.
Az érzelmek hiánya rettegéssel tölt el,
Van egy golyó a fiókomban, ha már semmi nem tölt fel.
Az elmém olyan mint egy kód amit senki nem tört fel,
Ha hideg kezek karolnak, ne simogasd csak törd el.
Egy ablaktalan szobába lakik a remény világa,
Minden rímem lyukat üt a falba, de már hiába.
A hősöktől nem kérdi meg senki, hogy ők féltek-e,
Minden hétvége a másik énem másik élete.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
