


| Előadó: | Jazz+Az |
|---|---|
| Album: | Egynek jó |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Dés László Geszti Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Tom-Tom Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Ez van.
Ma senki se keresett, ki számítana egy keveset.
Az ablaktörlő jár. Az ember mindíg jobbat vár.
Vár, de minek vár? Siet a nyár.
A körúton átvág, a Nyugatinál kalapot emel, a vonatra száll.
És minden áll- megfordítva bár, mint reggel.
Az ember araszol.
A jogosítvány ezután ha csak arra szól, kire haragszol?
Válaszolj! "ez nem az a nap, nem az a város."
De ki mondta, hogy a szerelem mindig halálos?
Én tudom, nem sok mára,
én tudom, jobb is járna, és ígéretről nem volt szó.
De tudod, nem hat rám ma a világ fontossága!
Hát ne is nézz most hátra, csak hitesd el, hogy egynek jó!
Hol ide, hol oda....az ablaktörlő törli a napokat.
Hol volt , hol nem volt, egy ölelés, ami rég elmaradt,
és érzem a szemed belül egy tengerpartra néz.
Semmi vész. Jó fotó. Talán még előhívható.
Én tudom, nem sok mára...
A pulton a söröm, a lazítás az övön,
a sarkon az öröm-egynek jó.
A filmben a fazon, az amazon a gazon,
az erkölcsi haszon-egynek jó.
A térről a cica, a névből a Vica...meg a versa-egynek jó.
A két kéz a dudán, aparty a Dunán, a váppábödubám-egynek jó.
A dal be a fülön. A másikon kijön.
Mondjam-e külön? Egynek jó.
A tárból a golyó,a srácról a fotó, a tájból a folyó-egynek jó.
A padban az ima, az ügyből a sima, az áldozat aki ma-egynek jó.
A test, ami kinő, a minta mit kisző az arconaz idő-egynek jó.
A nap, ami följön, a fénye a bőrön, az élet a földön-egynek jó.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.