


| Előadó: | Jazz+Az |
|---|---|
| Album: | Egynek jó |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Dés László Geszti Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Tom-Tom Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Ez van.
Ma senki se keresett, ki számítana egy keveset.
Az ablaktörlő jár. Az ember mindíg jobbat vár.
Vár, de minek vár? Siet a nyár.
A körúton átvág, a Nyugatinál kalapot emel, a vonatra száll.
És minden áll- megfordítva bár, mint reggel.
Az ember araszol.
A jogosítvány ezután ha csak arra szól, kire haragszol?
Válaszolj! "ez nem az a nap, nem az a város."
De ki mondta, hogy a szerelem mindig halálos?
Én tudom, nem sok mára,
én tudom, jobb is járna, és ígéretről nem volt szó.
De tudod, nem hat rám ma a világ fontossága!
Hát ne is nézz most hátra, csak hitesd el, hogy egynek jó!
Hol ide, hol oda....az ablaktörlő törli a napokat.
Hol volt , hol nem volt, egy ölelés, ami rég elmaradt,
és érzem a szemed belül egy tengerpartra néz.
Semmi vész. Jó fotó. Talán még előhívható.
Én tudom, nem sok mára...
A pulton a söröm, a lazítás az övön,
a sarkon az öröm-egynek jó.
A filmben a fazon, az amazon a gazon,
az erkölcsi haszon-egynek jó.
A térről a cica, a névből a Vica...meg a versa-egynek jó.
A két kéz a dudán, aparty a Dunán, a váppábödubám-egynek jó.
A dal be a fülön. A másikon kijön.
Mondjam-e külön? Egynek jó.
A tárból a golyó,a srácról a fotó, a tájból a folyó-egynek jó.
A padban az ima, az ügyből a sima, az áldozat aki ma-egynek jó.
A test, ami kinő, a minta mit kisző az arconaz idő-egynek jó.
A nap, ami följön, a fénye a bőrön, az élet a földön-egynek jó.



Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik