Előadó: | Ráday Imre |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Gyöngy Pál |
Gyöngy Pál |
|
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Sanzon |
Címkék: | Keressük! |
Amíg az ember húsz esztendős,
a harmincasok öregek.
S az érettségiző korosztály:
éretlen tacskók, gyerekek.
Ilyenkor minden hónap május,
és minden évszak kikelet,
és gond, ha bánt, az csak a gondunk,
hogy nem csókolunk eleget.
Amint a három x-be lépünk:
a harmincas a fiatal,
s a homlokunkra rótt barázda
győzelmi jelvény, diadal.
És majdnem minden hónap május,
majd' minden évszak kikelet.
S ha gondunk van, legkisebb gondunk,
hogy nem csókolunk eleget.
A negyvenéves férfit útján
megállítja sok kis virág;
S a negyvenéves asszonyokra
mondjuk, hogy érett, rafinált.
Pedig ritkábban van már május,
és milyen is a kikelet?!
S ha gondunk van, legkisebb gondunk,
hogy a csók mi is lehet.
A hátralévő néhány évről
beszélni ma még nincs jogom.
Ha várni tudnak tíz-húsz évig
készségesen nyilatkozom:
Hogy van-e minden évben május,
és milyen is a kikelet,
s ha lesz eszem, eszembe jut tán,
hogy a csók mi is lehetett.
A Most így a jó című slágerével elért sikereket követően Tarány Tamás nem állt meg, és a korábban megjelent kislemezek után egy személyes hangvételű videóklippel örvendeztette meg rajongóit, amely az Én ott leszek című dalhoz készült.
„Az Én ott leszek egy komplex dal. Mindenkinek mást jelent, így mindenki találhat benne neki való igazságot. Azonban egy pontban összeérnek ezek az igazságok, mégpedig abban, hogy mindennek van vége.
És ott a világ végén állva van egy pillanat, amikor veszel egy mély levegőt, és akkor látod meg mindennek az értelmét. Legyen az egy kapcsolat vége, egy időszak vége, egy covidtól megfeneklett világ, vagy akár egy szép hosszú és tartalmas élet vége.
Különbözőek, de egy pontban mégis összeérnek. És mi az ami mindig ott lesz? A vigasz.
- Ezek mellett a gondolatok mellett született meg ez a dal. Számomra személyes és mégis mindenkié.
A klippel együtt pedig egyfajta megemlékezéssé vált a nagyapám előtt, aki nagyon sokat hajózott életének fiatal éveiben, tengeren, mint matróz, a Dunán pedig már kapitányként egy ideig.
Ezzel a klippel szerettünk volna neki, valamint néhai Farbinger Tamásnak tisztelegni, aki több mint három évtizeden át járta a világot különböző, magyar lobogó alatt futó hajókon, és egyike volt azoknak, akik szolgáltak az utolsó magyar tengerjáró, a Radnóti utolsó útján is. Az ő saját kezűleg készített világítótornyánál és a mellette található különleges, emlékekkel teli házában forgott a klip egy része.”
Fotó: Tarány Tamás