|
|
|
valaki születik, valaki pedig távozik
megmondták az orvosok, nem lesz jobb hogyha nem változik
a szervezeted nem bírta, a kiképzést mit vele tettél
túl sok volt az mit magadnak megengedtél...
tisztán emlékszem a képre, mikor mama után sírtál
a varrógépre nézni utána nem bírtál
mégsem tanultál a példából, a túlvilágról húz magához
és Te mész utána, mint hű szolga a gazdához
lehet elérted célod, és most újra a vágy vezérel
szerelmed mellett együtt ragyogsz csillagok ezrével
fentről tekintesz három fiadra, büszkén nézed
a három magból hat lett, és eddig a hatból még egy
végleg lehunytad szemed, végső megnyugvásod jeléül
mond Te boldog leszel, mikor valaki sírod elé ül?
kerek húsz napot kértem volna, hogy lásd tizennyolc gyertyámat
a ballagásomon ott legyél, de tested hamarabb elfáradt
köszönés nélkül távoztál, felfelé fehér lépcsőn
de megbocsájtjuk, az utolsó találkozáson, a végsőn
nyolc év magány után, végre legyél boldog
mindannyian ezt kívánjuk, végre legyél boldog..
on Vineland past the candle shrine that burns on every night
for someone,
she lets herself go
like an angel in the snow
she lays down on her back
down on her back - she goes
annyi mindent mondanék, de megszakad a szívem
mikor valakit nézek, de megszakad a filmem
biztos sokan ismerik, hogy milyen az az érzés
mikor elhunynak szeretteink, nincs számukra több lépés
egyre szűkül a kör, egyre szorosabb a hurok
egyszer magunkra maradunk, eltűnik a burok
a végzet beteljesedik, sorsunk fölöttes erővel
győz le minden akadályt, minket hátra hagyva..
ez már rég le van vajazva, ez a csont már le van rágva
a nagykönyv sorai közt a lelkünk kalitkába zárva
esélytelen harcot vívunk, hisz tudjuk bukásunk biztos
fél életünk titkos, így lett a kezünk piszkos
újra dobban a szív most, de az óra percről percre ketyeg
utolsó pillanatokban is újabb megmászatlan hegyek
én csak egy cetlit kérnék mire felírhatom soraim
múlásommal együtt hamvadjanak poraim...
on Vineland past the candle shrine that burns on every night
for someone,
she lets herself go
like an angel in the snow
she lays down on her back
down on her back - she goes
16 év után új albummal jelentkezett a KFT: ma megjelent a "Még mit nem" című 6 dalos lemez, melyről két szerzeményt Laár András, hármat Bornai Tibor és egyet Márton András jegyez.
Hallgasd végig az albumot itt.
A korongról a "Te vagy az, aki kell" című felvételt már korábban megismerhettük. A slágergyanús trackhez Lantos P. István fotóművész képeiből készült videóklip. Most pedig a "Valahogy nem az én napom" című újdonsághoz debütált egy geometriai alakzatokban és különböző vizuális elemekben gazdag lyric videó. A fülbemászó dalban közreműködik Háry Péter (szintetizátor), Pribojszki Mátyás (szájharmonika) és Szász Ágnes (ének) is.
A KFT a nyolcvanas évek legendás újhullámos együttese, a hazai elektronikus zene úttörője. A nevükhöz olyan megoldások fűződnek, amelyek évtizedekre meghatározták az elektronikus hangzást a magyar zenei életben.
A csapat június 20-án izgalmas koncertre készül: együtt lépnek fel a Pál Utcai Fiúk nevű zenekarral a Budapest Parkban. A véletlen úgy hozta, hogy eddig fesztiválokon is szinte alig találkoztak, most azonban közös blokkok is lesznek a műsorban. A KFT-vel ezen az estén fellép Gábor Andor UFO, Lengyelfi Eszter és a Vintage Dolls énekes trió is.
Fotók: KFT
