|
|
|
Egy őszi napon láttalak meg, még mással jártál akkor
Bár szíved hozzám húzott, és minden egyes dalból
azt próbáltad megtalálni, mi az amit szeretsz bennem
és mi az a dolog, mivel megfoghatnád szívem
ádáz harcok voltak, mert elbújtál előlem
az idő csak múlt, és egyre csak távolodtál tőlem
de nem adtad fel az álmod, miben már én is szerepet kaptam
csodás álmod lehetett, ha érted mindenem feladtam
megváltozott az életem, mikor elfoglaltad szívem
másnak helyet sem hagyva, még engem is kitúrtál innen
kezedbe adtam, mit addig a legjobban féltettem
a szívem, a lelkem, romokkal teli életem
de meggyógyítottál, színt hoztál a szürke napokba
mára már együtt vagyunk, mégis emléxem a napokra
mikor csak beszélgettünk, még a nevedet sem tudtam
többet tudtál rólam, mint amennyit addig kimutattam
tetszett az hogy szeretnek, s hogy vannak olyan emberek
kik azért vonzódnak hozzám mert vagyok, s nem azért mert reppelek
te is ilyen vagy, ezért maximálisan meg becsüllek
s míg szívem csak dobban, teljes szívvel téged szeretlek
bár megfogadtam párszor, mégis fogadalmat teszek
hogy ameddig van olyan hogy holnap, én ott leszek melletted
ott leszek melletted, és örzöm majd a lángot
a lángot amely egy szép őszi napon teljesen magával rántott
Refr.:
A nap fel kel, és minden este el is hagy
kértem isten soxor, hogy mindíg mellettem maradj
Köszönöm most hogy itt vagy velem
Neked szentelem az egész életem
Vannak álmok, melyek közös útra terelnek
Sokak a magányból szerelmet keresnek
Én megtaláltam, szerencsés lehetek
Hogy ilyen gyönyörű lányt szerethetek
Csak telt az idő, az egész oly szépen alakult
az emlékek meg maradnak, mégis némelyik elfakult
hát ha idézzem fel, a számomra legszebb napokat
hadd töltsem most fel velük, az üres lapokat
emlékemben él, mikor még először láttalak
féltem oda menni hozzád, de meg nem bántottalak
hisz éreztem egy szikrát, ami mára kinőtte magát
mára már jóval több vagy nekem mint egy szimpla barát
voltak nehéz idők, hisz a sors ellenük volt
olykor tiltottak tőlem, de akkor is minden rendbe volt
tudtuk hogy nehéz lesz, de mi vártunk csak vártunk
hogy szerelmünk szabad legyen, és közös útra álljunk
és úgy akár a mesében, végre minden helyre jött
örömömben átöleltelek,és száltunk a felhők fölött
azóta van az, hogy többé nem eresztem kezed
szeretném melletted leélni, az egész életemet
Refr.:
A nap fel kel, és minden este el is hagy
kértem isten soxor, hogy mindíg mellettem maradj
Köszönöm most hogy itt vagy velem
Neked szentelem az egész életem
Vannak álmok, melyek közös útra terelnek
Sokak a magányból szerelmet keresnek
Én megtaláltam, szerencsés lehetek
Hogy ilyen gyönyörű lányt szerethetek
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
