|
|
|
José:
A tudatodba férkőzök és nem engedlek látni,
Nem fogsz érezni se semmit, hidd el nekem, nem fog fájni.
Tárva az ajtó és beléphetsz most rajta,
Égbe nyúló fénycsóvák, a tudatod mi hajtja.
Rabja vagy a sötétség végtelenbe mélyülő,
Néma tárnák homályának, érzed nincs kiút.
Egy néma kisfiút, látsz sarokban neked háttal,
A falon kaparásnyomok, fejében egy lapáttal.
Csukd be a szemed, fedezz fel egy világot,
Életre kél a gonosz, már nincs miért siránkozz.
Nyikorog az ajtó és nem jut be a fény,
Rettegés és kín vár rád, ez tény.
Elaludni nem mersz, mert ott van ő álmodban,
Látomások kergetnek, egy halott nő fátyolban.
Elfutnál örökre, de végtelen a folyosó,
Felriadsz álmodból, körülötted koporsó...
Cruse:
Én meg ott osztok, ahol ti osztoztok,
Beleroskadtok, azt közben fost adtok.
Én is megb***lak zenével, mint anno a Fenyőék,
A José lemezét meg majd leszedi a környék
A te vékonyságod a tevékenységed,
Hogy megértsem most már, nem mellé beszélek.
De ez még kell neked, hogy tudjad, hol a helyed,
Mé' nekem játszol, ha nem ismerem a neved.
Céé céé, hogy a célom már meg van.
Err err, hogy a ravaszság nem hagy.
Uuu uuu, nekem minden utam tiszta.
Ess ess, aki savaz, annak nista.
Ee ee, hogy egy időre elmegyek,
És nem fogtok látni, mert magasak a hegyek.
De mit tegyek akkor, ha láthatatlan vagyok?
Amíg ilyen flegmán beszéltek, a pofátokba szarok..
José:
Egyedül vagyok, vadászik rám egy árnyék,
Egy elhagyatott hotel, meg egy pár gyilkos szándék.
Egy emeletnyi hulla tart felém éppen,
Lerügyezik lábam, hogy miért én? Nem értem.
Egy új kép tárul elém, mikor épp egy sírt ásom,
A kopjafán az én nevem; halt: 2003.
Remélem csak rémálom és élek még valahol,
A testem és lelkem még, egy részben barangol.
Jön a fény, végre felébredek
Valaki dübörög az ajtón, megkérdezem:
Ki az és mit akar? De csak dübörög tovább,
Odamegyek, kinyitom: Hadd lássam a pofád!
Vérbe lábadt szemmel mered rám saját énem,
Ahogy ingázik testem, nyakamnál fogva kötélen.
Túlvilági hangon odasúgja: MEG VAGY!
Csörög az óra, ismét negyed hat...
Zenés esttel tisztelegnek Cseh Tamás emléke előtt barátai, tisztelői Bakonybélben szombaton. Az esten a jazz és a világzene mellett felhangzanak majd Cseh Tamás dalai, bakonyi indián énekek és country muzsika is.
Immár 11 éve rendezik meg Cseh Tamás halálának évfordulóján a település díszpolgára tiszteletére az emlékestet a Szent-kúti kápolna mögötti területen.
A fellépők
A Makám Trió alapítója, Krulik Zoltán zeneszerző, gitáros, dalszerző énekesként mutatkozik be a közönségnek Kézdy Luca hegedűs és Bata István basszusgitáros, a jazz és a világzene terepeit bejáró muzsikusok társaságában. A trió, amely tavaly tavasszal alakult, a saját dalok mellett
a Cseh Tamás-Bereményi Géza szerzőpáros, a Kex énekese, Baksa Soós János, valamint Jász Attila, Zalán Tibor és Másik János verseire és szövegeire komponált dalokat ad majd elő.
Cseh Tamás zeneszerző, énekes, színész, előadóművész és
rajztanár 1990-ben
Fotó: Fortepan/Glósz András
Az est fellépői között lesznek nem hivatásos muzsikusok is
Baky György és Üveges Csaba kedvtelésből állt össze zenélni, elsősorban country-zenét játszanak. Baky György volt az a polgármestere Bakonybélnek, aki Cseh Tamás díszpolgárrá választását kezdeményezte. Üveges Csabának, a Jamboree Country Band egyik alapítójának műsorában az amerikai népzene kap főszerepet.
Víg Mihály, Cseh Tamás egykori zenésztársa, valamint az énekes fia, Cseh András közös műsorral lépnek színpadra.
Tolmácsolásukban Cseh Tamás dalai mellett bakonyi indián énekek is elhangzanak, hiszen az énekművész a bakonyi indián játék révén került kapcsolatba Bakonybéllel.
Az emlékestet tábortűz zárja, amely mellett immár 11 éve Mülhauser Martina idézi meg gitárjával és énekével Cseh Tamás emlékét a közönséggel együtt.
Kiemelt kép: Andrássy út (Népköztársaság útja) 101., a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházának emeletén működő 25. Színház. Cseh Tamás zeneszerző, énekes, színész, előadóművész, rajztanár a Dal nélkül ... koncerten 1975-ben
Fotó: Fortepan/Vadász Ágnes
