



José:
A tudatodba férkőzök és nem engedlek látni,
Nem fogsz érezni se semmit, hidd el nekem, nem fog fájni.
Tárva az ajtó és beléphetsz most rajta,
Égbe nyúló fénycsóvák, a tudatod mi hajtja.
Rabja vagy a sötétség végtelenbe mélyülő,
Néma tárnák homályának, érzed nincs kiút.
Egy néma kisfiút, látsz sarokban neked háttal,
A falon kaparásnyomok, fejében egy lapáttal.
Csukd be a szemed, fedezz fel egy világot,
Életre kél a gonosz, már nincs miért siránkozz.
Nyikorog az ajtó és nem jut be a fény,
Rettegés és kín vár rád, ez tény.
Elaludni nem mersz, mert ott van ő álmodban,
Látomások kergetnek, egy halott nő fátyolban.
Elfutnál örökre, de végtelen a folyosó,
Felriadsz álmodból, körülötted koporsó...
Cruse:
Én meg ott osztok, ahol ti osztoztok,
Beleroskadtok, azt közben fost adtok.
Én is megb***lak zenével, mint anno a Fenyőék,
A José lemezét meg majd leszedi a környék
A te vékonyságod a tevékenységed,
Hogy megértsem most már, nem mellé beszélek.
De ez még kell neked, hogy tudjad, hol a helyed,
Mé' nekem játszol, ha nem ismerem a neved.
Céé céé, hogy a célom már meg van.
Err err, hogy a ravaszság nem hagy.
Uuu uuu, nekem minden utam tiszta.
Ess ess, aki savaz, annak nista.
Ee ee, hogy egy időre elmegyek,
És nem fogtok látni, mert magasak a hegyek.
De mit tegyek akkor, ha láthatatlan vagyok?
Amíg ilyen flegmán beszéltek, a pofátokba szarok..
José:
Egyedül vagyok, vadászik rám egy árnyék,
Egy elhagyatott hotel, meg egy pár gyilkos szándék.
Egy emeletnyi hulla tart felém éppen,
Lerügyezik lábam, hogy miért én? Nem értem.
Egy új kép tárul elém, mikor épp egy sírt ásom,
A kopjafán az én nevem; halt: 2003.
Remélem csak rémálom és élek még valahol,
A testem és lelkem még, egy részben barangol.
Jön a fény, végre felébredek
Valaki dübörög az ajtón, megkérdezem:
Ki az és mit akar? De csak dübörög tovább,
Odamegyek, kinyitom: Hadd lássam a pofád!
Vérbe lábadt szemmel mered rám saját énem,
Ahogy ingázik testem, nyakamnál fogva kötélen.
Túlvilági hangon odasúgja: MEG VAGY!
Csörög az óra, ismét negyed hat...


Új korszak kezdődik a NÉKED történetében: megjelent a zenekar első nagylemeze, mely a Sodor a szél címet kapta. Már látható a dalhoz készült videóklip is, amely vizuálisan is tovább mélyíti az album világát.
„Az évet az első nagylemezünk megjelenésével indítjuk, ami számunkra hatalmas mérföldkő” – mondja a zenekar. A Sodor a szél videóklipjét Török Arnold (Nidel Films) készítette, és a következő napokban további három klip is érkezik az album dalaihoz.
“Igyekeztünk minden dalunkat egy-egy videóval megjelentetni a legnagyobb videómegosztón, amit nagyobb stáb hiányában házon belül oldottuk meg. Olyan is volt, hogy egy nap alatt két klipet vettünk fel, sokszor a helyi tájak adta lehetőségeket használtuk ki. “
“A tavalyi évben több neves klubban is felléphettünk Magyarországon a 4S Street vendégeként, ami óriási lendületet adott számunkra. Ezenkívül a nyáron szinte kivétel nélkül minden hétvégén játszottunk Erdélyben is, ahol bizonyossá vált számunkra, hogy a közönségnek is tetszenek a dalaink, egyre többen éneklik a szövegeinket”
A NÉKED két lemezbemutató koncerttel is készül
Február 5-én Csíkszeredában, az Ólommadárban, február 7-én pedig Gyergyóalfaluban, a Petőfi Sándor Művelődési Házban mutatják be élőben az új dalokat. A Sodor a szél fizikai formátumban is megjelenik, amelyhez elsőként a lemezbemutató koncerteken juthat hozzá a közönség. Az eseményekre szóló elővételes jegyek az In-Time felületén érhetők el.
A NÉKED 2024 tavaszán alakult Gyergyószentmiklóson. A zenekar tagjai: Fodor László (ének, akusztikus gitár), Péter Gellért (dob), György Alpár (gitár), Ioni Eduárd (billentyűk) és János László (basszusgitár).
Zenéjük a pop rock és az indie világából táplálkozik
Alig két év alatt közel 50 élő koncert, Legszebb Erdélyi Magyar Dal jelölés, valamint több mint 50 ezer megtekintés a legnagyobb videómegosztón – mindez jól mutatja, hogy a NÉKED az erdélyi és magyarországi könnyűzenei színtér egyik friss, lendületesen fejlődő szereplője.