|
|
|
Artos Csaba:
Tripla X, de a nyakamon nincsen tetkó,
Az életem Overdose, nem egy vett ló.
A csehómban repp szól, ingyenért jukebox,
Józan freestyle, mert senki sem full kox.
Becsukom a szemem, a soraim látom,
A vessző tördel, jöjjön a szabad kánon.
Lábon bírom, sok éve csak gyalog,
Velem nevetnek a szegények, angyalok.
Hallgatok, mit súg a gyermeki szívem,
Nem hiszek a rangban, a nemesi címben.
Az emberben bízom sokszor elég naívan.
Na mi van? - kérdik..félre löknek.
Félökörnek látnak, mert szeretek élni,
Boldog vagyok, hogy a szavam a fiam érti.
Régi a sztori, sok éve bennem van,
A hitetlen ember előbb-utóbb megkattan.
Nem laktam más házában, sajátban élek,
Magyar srác vagyok, vagy egy dagadt német.
Tényleg.. előveszem a kiskori énemet,
Ha lángra lobbantál, akkor ég veled...
Yo..yo.. Hip-hop felvidék, Artos Csaba, fetaligátor
Yaaa Joséé, na na na
José:
Egyhangú szürke napok gyötörnek, és fáradtan,
Kelek, az ágyamban én pislogok épp bágyadtan.
Arról álmodtam, mikor még kisfiúként,
Egy padon ültünk, a világról eként gondolkodtunk,
Jah, hogy milyen jó lesz később,
Felnőttként, nem lesz gond,
Hogyha egy kicsikét későn érünk majd haza,
Hova húz minket a szív szava.
Most meg van pár ember, ki kiirtana.
Változtak az idők, és felnőtt velünk minden,
A gyümölcsök beértek és már semmi sincs ingyen.
A nyalóka a boltban, mit anyu megvett annak idején,
Már saját zsebből, meg van rá a fizetés.
Ez lehet jó is és rossz is,
Bevallom, élvezem hogy 20 éves lettem,
Bár az asztalra nem tettem
Le semmit még, de a gyermeki szív,
Mi bennem él késztet, hogy új utakra lépjek.
Nehogy betépjek, ha rosszul áll a szénám,
És nem találom helyem, ezen a hip-hop szcénán.
Amin alig egy másfél éve állok, mozdulatlan, némán,
Rágódok a témán, hogy miért is kellett felnőni?
Könnyű volt ellőni mindig azt a poént,
Amit előtte már százszor, hisz nem adták azt sokért.
Gyermeki szív dobog, közben az élet csak robog,
Én meg bámulom ahogy az erkélyen az eső kopog...
Bámulom, ahogy az erkélyen az eső kopog...
