|
|
|
Mocskos megtévesztett világ, itt a pénz megrág és kihány
A lotyót is ez érdekli, fizess, azt szúrd pinán.
Lopás, bűn az élet, elit, lenyalt, öltöny köcsög,
A pénztárcád kompenzálja, hogy kicsi a pöcsöd!
Itt nem számít a kisember, kinek pénze nincsen
A fontos, hogy a főnök úr minél faszább kocsiból intsen.
Az érzelmeket feledik, az ország szíve szarban
A pénzes hagy itt először a mocsokban, ha baj van.
A feje bűzlik a halnak, szól az öreg mondás
A magyar ember a disznó, a kormány meg a kondás.
Megvezetik a naivat, ki még hisz, mer remélni
Szavaz balra, jobbra, hátha jövőre nem fog éhezni.
De nem jön be tipp, és elindul a dominó
Elveszíti az életéből mindent ami szép és jó.
Kikerül az utcára, senki meg nem szánja
Egy elfeledett pillantás lesz élete nagy vágya.
A kiutat már nem látó, meggyötört munkás ember
Egyet ad át fiának: " Ha tudsz, akkor hát menj el".
Nincs számomra kengyel, reppelve szavalom
Szárnyalva a szavakon, az igazságot akarom.
A valót el nem takarom, ez nem demagóg képzelgés
Amíg választás van, seggemig a hízelgés.
Hát köszönöm szépen, de én ebből nem kérek
Kétszínű kis férgek, miattatok máról-holnapra élek.
Kibaszott anyagias világ, ez minden okozója
Az emberi gyarlóság meg ennek fokozója.
Inkább becsukom a szemem és gondolok egy merészet
Hogy egyszer eltűnik a pénz és mellette az enyészet.
De egy könnycsepp zavarja meg az idilli kis képet
Ahogy a pénz manapság, a nyugodt, csendes létet.
Aki itt havi 80 alatt megél, azt a szerencse pártolja
Szarok a pártokra, bele a szátokba.
Itt nyomor van bazdmeg, itt lent semmi nem jó
Európai Unió itt egyenlő elit gettó.
Barátoknak nevezett színjátszó kis barmok
Amikor egy csajra ráhajtok, hátamba akartok
Kést döfni és lehúzni, bevallom sikerült is egyszer,
De ne feledd el emlékszem, és az emlék egyben fegyver!
Vissza kapjátok még, mocskos lesz a bosszú
Bánni fogod, hogy az életed mért annyira hosszú.
Elveszem az álmod, vagy megbocsátok addig?
Amíg boldogságod látom, rühellek én addig.
Alázlak egy kasztig, az lesz ám a casting
A halál válogat majd és te kapsz egy új gazdit.
Megbűnhődsz vagy meggyónsz? kezedben a léted
Mindig kaptál bocsánatot akárhányszor kérted.
De ez lehet az utolsó, hisz unom a rongy szerepét
Színre lépek és elmondom az utolsó kenetét.
Nem kérdem a szerepét, nem érdekel a lelke
Mert máig bennem él egykori súlyos tette.
Lelkemet elfedte sok sötét gonddal együtt
A jót terveztük, de mindig előröl kezdtünk.
Hát hogy legyen így sablon előttem mi vezet?
Az életem útja soha nem volt kikövezett.
Feledem a meséket, mindenki bassza meg
Porba ragadva az ember nem sokra megy.
Szép dolog ha az életben tisztelsz valakit
De nem a pénzért, hanem mert elért valamit.
Lehet, hogy megbánom, de csak ezt látom
Az átlag ellen állok egyedül egy gáton.
Itt ragadtam egy börtönben, mégis boldogan töltöm le
Mert vannak még mellettem és maradnak örökre
