|
|
|
| Előadó: | 2-Ogre |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Méreg Attnio Pain Attino |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Járom a várost én!
Szememben fehér-fekete fény!
Én érzem a csillogást!
-és látom a pusztulást!
Méreg:
Tudom több felé jártam,több mindent láttam,
a patkány emberek előre tőrnek bátran!
Nyakában lóg akár a több milliós fuxa,
ha az öltönyéhez passzol,ez így már fasza!
Autóban mellette egy bomba jó nő,
feszít a szuka,a kanja most nagy menő!
Két kézzel,össze-vissza szórja a pénzt,
azt sem tudja,mennyit,de mennyit felemészt!
Félhomályban szegény ember ül némán,
keresné a helyét,de köztük nem talál!
Nem tudja még,merre viszi az útja,
pedig érzi közeleg,ez a hosszú hideg éjszaka!
Party hegyek,party mámor,
túl messze vannak ezek,neki nagyon távol!
Nagy a szakadék,és közeleg a vég,
emberként,egyként kéne élnünk már rég!
Járom a várost én!
Szememben fehér-fekete fény!
Én érzem a csillogást!
-és látom a pusztulást!
Attino:
Magányosan tekintve,állok-ülök,
bízom abban,egyszer megmenekülök!
Hasít fejemben a kavargó zűrzavar,
ez valahogy engem nagyon felkavar!
Csillogást nézve élem létem,
ha kipattan a dühöm,engem hajt a vérem!
Helytelen képlet ez a becstelen élet,
semmibe veszed a saját véred!
Vannak még reményteli lelkek,
nyújtja a kezét még akkor is ha sebzett!
Háborút sem nyerhetsz,csak egyedül,
ne irányítson a pénz esztelenül!
Látom a fényeket,a nagy csillogást,
mi mögötte van nem nagy ragyogás!
Fordulhat a kocka,hogy cserben hagynak téged,
nem számít mennyi zsebedben a pénzed!
Járom a várost én!
Szememben fehér-fekete fény!
Én érzem a csillogást!
-és látom a pusztulást!
PAIN:
Tudod akárhova mész,hova lépsz,
ne reméld,hogy egyetlen úr nem a pénz!
Lehet bármelyik utca,vagy bármelyik tér,
költözz bárhová,ez mindig utolér!
Anyám mindig is tudta,bárhova mentünk,
az élet nem lett könnyebb,csak rosszabb!
Mondta: fiam, ne keseredj el,
lesz még jobb is,csak soha ne add fel!
Én meg csak járom a várost,lehajtom a fejem,
amit idelent látok,átok ami fenyeget!
Na mi legyen,és vajon mi jöhet még?
Az ember bízva küzd,és küzdve bíz, na nézd!
de Meddig mehet ez a túlélés?
Adj egy út levetet,nem kell hogy értsd-Héj!
Nagy a szakadék közeleg a vég,
vagy fent vagy,vagy lent,közép útra nincs remény!
Járom a várost én!
Szememben fehér-fekete fény!
Én érzem a csillogást!
-és látom a pusztulást!
A 80-as években alakult Pál Utcai Fiúk, Magyarország egyik legrégebben játszó alternatív rock zenekara.
Pál Utcai Fiúk-dalszövegek itt.
Garázszenekarként, autodidakta módon kezdik el a zenélést, majd a rendszerváltás után, már rendszeresen turnéznak és sorban adják ki lemezeiket, melyek közül a legutolsó 2019-ben jelenik meg, Igazán ez minden címmel.
Népszerűségüket talán annak is köszönhetik hogy megalakulásuk óta folyamatosan koncerteznek, túl az 1500. koncerten még mindig arra vágynak hogy minél többször tudjanak találkozni a közönségükkel.
A PUF november 8-án este nyolc órától az Akvárium Nagyhalljában zenél.
Fotó: PUF
