|
|
|
| Előadó: | Thysta |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szurdoki Gábor |
|
Szurdoki Gábor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Tizenkét évesen, lent bandáztunk a téren,
utcakölykök, otthon panel meg balhé, baseball sapka behúzva.
az volt a király, akinál felrobbant a petárda,
vagy keményebbet mert beszólni egy eladónak beállva.
balhé, négyen, öten egy ellen.
kérdezte anyám, hogy miért is van mokám.
a barátok, még a haverok se néha, hogyha verekedni kell,
az utcakölykök se rosszabbak mint a felnőttek, hidd el.
normális háttér nem volt se nekem, se másnak,
ezért mutattam volna szívesen a seggem meg a tanárnak.
szétszakadt a kabátom, hazaküld a ribanc, bazdki nincs pénz.
mit akarsz? Az a másik meg a faszt néz.
szétszakadt család, meg szar della, nőlj föl így.
egy kurva mocskos városban te se lennél ártatlan.
bedobtam egy üveget, és leszartam..
loptunk a boltból na héjj.. pedig volt nálunk lové.
refr.
Mí így nőttünk fel haver, mi nem tudunk és nem akarunk változni..
egy Borsodi az Borsodi is marad, héjj ez én vagyok, és ez maradok,
nem azért mert jó, hanem mert nincs más.
ahonnan én jövök, a legsötétebb város,
gyere velem, nincs olyan, hogy leálljak,
rálépjek a fékre, aztán ott maradjak, megálljak.
a csúcsra fogok mászni haver, kerülhet bármibe.
csak figyelj, a pokol után nincs olyan, hogy mennyek.
Nem kell, hogy sajnálj, mert semmiért nem adnám.
most nem csinálok semmi mást, csak képviselem a fajtám.
olyan hely is van ebben az országban, ahol
egyik kölyök sem látja, hogy az anyja összepakol.
szép házban élnek, és nem látnak otthon balhét,
az apjuk minden hónapban leadja a lóvét.
látom, hogy nevetsz, érted miről beszélek.
a gazdagok nem vágják, hogy egy családdal mit tehet a pénz,
hogyha nincs akkor a kezeden bilincs.
anyád egész héten dolgozik, de pénze soha nincs.
errefelé ritka az, hogy együtt él a család,
ha faterod van melletted, nincs veled az anyád.
többet vagy a bandával, mint otthon, és ezt imádod.
nincs más, csak a labda és az ivás.
soha nem vagy otthon 10 előtt, aztán kiabál az anyád.
mire 15 elmúlsz, régen ismered az éjszakát.
refr.
Mí így nőttünk fel haver, mi nem tudunk és nem akarunk változni..
egy Borsodi az Borsodi is marad, héjj ez én vagyok, és ez maradok,
nem azért mert jó, hanem mert nincs más.
ahonnan én jövök, a legsötétebb város,
gyere velem, nincs olyan, hogy leálljak,
rálépjek a fékre, aztán ott maradjak, megálljak.
a csúcsra fogok mászni haver, kerülhet bármibe.
csak figyelj, a pokol után nincs olyan, hogy mennyek.
Bunyók, legtöbbször a semmiért,
vagy ha belém kötött valaki,
vagy mi kötöttünk belé,
valami partyba, vagy hazafelé.
16 évesen annyi gyűlölet volt bennem,
ha nem fognak le, darabokra szedlek.
Thysta mért ilyen? vágod? hogyne vágnád,
ha itt ezen a helyen állnál velem szemben, látnád.
ettől a helytől lettem ilyen, nincs ebben semmi rossz,
és ha meghallod, hogy honnan jöttünk, te se szarakodsz.
mintha csak seggfejek lehetnénk, mert itt élünk, te ostoba,
ha azok vagyunk, hidd el, hogy van oka,
igen vertek össze, és akkor mivan? te nem bunyóztál soha?
igen szar dolog, ha négyen jönnek rád,
aztán elszedik a pénzed, vagy a telód.
de mit csinálsz? lelőheted őket, aztán a sittre lehet beutalód.
lehet, hogy faszság és az egész nem ér ennyit,
de mi itt nőttönk fel, ezzel nem csinálhatsz semmit.
refr.
Mí így nőttünk fel haver, mi nem tudunk és nem akarunk változni..
egy Borsodi az Borsodi is marad, héjj ez én vagyok, és ez maradok,
nem azért mert jó, hanem mert nincs más.
ahonnan én jövök, a legsötétebb város,
gyere velem, nincs olyan, hogy leálljak,
rálépjek a fékre, aztán ott maradjak, megálljak.
a csúcsra fogok mászni haver, kerülhet bármibe.
csak figyelj, a pokol után nincs olyan, hogy mennyek.
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
