|
|
|
Magányosan, egyedül,
Ismét otthon csöndben ül.
Arra gondol, hogy hol rontotta el,
De hiába várja, senki nem felel.
Sokan mondják, hogy a lány már övé nem lehet,
De ő remél, s megtesz mindent, amit tehet.
Hisz az álmaiban, pedig már azok sem hisznek benne,
De ő konok, mintha a világ mindig szép lenne.
Refrén: Miért nincs két esély? Akkor sokkalta könnyebb lenne minden.
Miért nincs két esély? Ebből miért nem teremtett kettőt az Isten?
Miért nincs két esély? Akkor nem érezném, hogy fojtja szívem.
Miért nincs két esély? Ha lenne, újra értelmet nyerne hinnem.
Társaságban, mégis egyedül,
Egy kocsmában csöndben ül.
Arra gondol, hogy mennyit ivott már,
De úgy érzi, hogy kell még egy pohár.
Az idő sajnos nem őt igazolta.
Nem segített optimista volta.
Azt kívánja, bárcsak ez lenne a vég.
Egy a biztos, hogy a pia már sosem lesz elég.
Refrén: Miért nincs két esély? Akkor sokkalta könnyebb lenne minden.
Miért nincs két esély? Ebből miért nem teremtett kettőt az Isten?
Miért nincs két esély? Akkor nem érezném, hogy fojtja szívem.
Miért nincs két esély? Ha lenne, újra értelmet nyerne hinnem.
Újra értelmet nyerne hinnem…
