Előadó: | Jamie Winchester |
---|---|
Album: | The Cracks are Showing |
Megjelenés: | 2009 |
Hossz: | Keressük! |
Szövegírók: |
Jamie Winchester |
Jamie Winchester Moldvai Márk |
|
Kiadó: | EMI Music Services |
Stílus: | pop rock |
Címkék: | Keressük! |
There’s no black there’s no white about you
Just a thousand different shades
Every one could shame the light of day
You’re a trip, you’re a roller coaster
You’re an ego toaster
I could run but I come back here to play
You can fight, you can scream
You can bite, and you’re mean in such a beautiful way
In such a beautiful way
You can lash with your tongue, you can thrash
But it’s done in such a beautiful way
In such a beautiful way
You’re the wind in the trees,
you’re the knees on the bees
From the top of my tiny mountain
There’s no point shouting
Like a child when you take my toys away
There’s a door that you open for me
And when things get stormy,
I could run but I come back here to play
cserihanna új felvétele a lírai hangszerek és lo-fi beütésű, nyugalmas lüktetés hirtelen egy merőben más, feldúlt szövegvilággal találja szembe magát. Ettől valahogy még fájdalmasabb az egész téma, amelyet a „Szörny vagyok” című zene megfogalmaz. Az énekesnő megszokott, mély lélektani miliőjében debütál és feloldást már csak április 5-ei önálló, teltházas estjére ígér, amikor megkísérel felszabadítani saját magát és közönségét a társadalmi és belülről fakadó béklyóktól.
„A „Szörny vagyok” című szám egy intim vallomás arról, hogy milyen az általunk csúnyának vélt arcunk, hogy az önutálat hogyan változtat át minket időnként frusztrált szörnyekké, és milyen az, ha a hozzánk legközelebb állók elől ezt minden igyekezetünk ellenére sem tudjuk elrejteni.
A legelviselhetetlenebb verziónkat ugyanis a barátaink, a párunk vagy a családunk is megtapasztalják időnként, sőt néha egyenesen ők esnek áldozatául ennek a bennünk feléledő szörnynek. A legmélyebb félelmemet, a saját szerethetőségemmel kapcsolatos kételyeimet igyekeztem ebben a dalban megfogalmazni” – árulta el a pécsi születésű énekesnő-dalszerző szerzeményéről.
Hanna eddigi, kétéves zeneipari jelenlétével, hitelesen kapcsolódva önmagához elérte, hogy egyre hangosabb szócsöve legyen a mai, átlagos felnőttek lelki világának, akiknek piszok rögös az önismerethez és az önelfogadáshoz vezető út. Igazi mintapéldák erre az „Akinek én sok vagyok”, a „ZSIRÁFHÁT”, a „pánick”, az „Őrült nő”, vagy a „ma se csináltam rohadtul semmit” című darabok.
A debütáló „Szörny vagyok” időzítése pedig nem véletlen, ugyanis az előadó éppen egy hét múlva igyekszik leszámolni a hétfejű sárkánnyal és szakítani az önostromló gondolatokkal az Akvárium Klubban.
Fotók: cserihanna