|
|
|
| Előadó: | Wemsical Presents |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nevem nem született szegedi a fontos újra formál
Ha én rappelek elszakad a cérna minden sznobnál
Te dobtál én csak írok, bírom szavakkal de nehéz,
Adoptálok tényekből a tapasztalat tetéz
Minden percet amit élek veled Szeged szabadon
Tisza-parton aszfalton a magamfajta rap-ben
Egyszer legyek szebben akkor nem maradok csendben
Este szív szalad a számon és ez nem mérhető cashben
Ellentétben veled nekem első lett a város
Saját érdek, saját ego, mint a bekötőút sáros
Számos példa mutat arra egy helyben a szekér
Pedig sok jó ember békességben kis helyen is megfér
Békejobbot nyújtok nekem elég volt a harcból
Megsínylőtte Szeged amit gőgösségből dacból
10 év alatt épített és amortizált széjjel
Mikor mások fellépését éjjel teszik tönkre kéjjel
Saját portánk széjjel de most Filóval és Hellel
Megtesszük az első lépést nem kábítunk csellel
Egyszer neked is kell dönteni előre vagy hátra
Erős ez a város mint egy kiszuperált Tátra.
Refrén 2x.:
Én is itt vagyok én is itt élek
Ez az enyém és nem csak a tiétek
Én is itt élek ide temess el
Mikor meghalok Szeged ne felejts el
Na mivan MH na mivan Tarján
Na mivan Szeged az égszín kék Tisza partján
Én itt pöckölöm a cigimet el
Mert a block mint a Saiid hát *** el
Messze születtem ide fújt a szél
Lenn a srácokkal együtt szent a cél
EZ edzett acél de én tudom nem tetszett azért mert nem tiszta a vérem
Én pécsi vagyok kérem de szegedi üt vissza
Vérünk ugyanoda hullik szegedi föld vissza
Tiszta két szemből egy szívből lélekből
A béke nektek miért nem kell vagy inkább miért nem köll
A hideg véredtől az önző mérgedtől
Érinthetetlen vagyok már a vértemtől
Ezt nem itt érdekből (ezt nem érdekből,) ezt nem érdekből
Héjj yo héjj én nem érdekből fekszem le a kertembe
Nem a zöldre, mert a kopjafám itt vertem le
Én megtaláltam a kardomat itt tettem le
itt szorítom először majd magzatomat keblemre
Kedvemre válik amit kaptam
Szívem meleg katlan, szakadatlan beszélek vedd el amit mondok
Olyan dolgok mint a hideg telek szétrágtak
Álmaimon ért vágtak, mikrofont a némáknak.
Refrén 2x:
Én is itt vagyok én is itt élek
Ez az enyém és nem csak a tiétek
Én is itt élek ide temess el
Mikor meghalok Szeged ne felejts el.
Rappelek magamról, rappelek másról,
Rappelek mi rólunk, a mi kis hazánkról
Rappelek a tiszteletről amit sokak szemében elértem
Valakinek még mindig szar vagyok, de hogy miért nem értem
Teszek az asztalra jöttem és láttam
Mire jó, hogy ha nem tisztelnek na ezt csináld utánam
Volt akitől hallottunk, volt akire felnéztünk,
Volt aki elindította bennünk amit ma is emésztünk
A hiphop-ot a hiphop-ért kell szeretni
Nem pedig elemezni, versengeni, leköpni és megvetni
Sun city a kis hazám én is ezért harcolok,
De miért küzdjek, ha a város elhagyott
A vének bírálnak akikben csak az irigység szónokol
De nem értem, hogy miért ha egy szívünkben egy dér honol
Egyek az utcák és egyek a terek
Egy a déli napsütés amire reggel felébredek
Egy a szív, egy a lélek, egy a cél
Egy a dal amire Sun city felkér..
Refrén 2x:
Én is itt vagyok én is itt élek
Ez az enyém és nem csak a tiétek
Én is itt élek ide temess el
Mikor meghalok Szeged ne felejts el.
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
