


| Előadó: | Olvasók a zŰrben |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bati (Olvasók a zŰrben) Stek |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

(Stek)
Egy világ omlik össze,
mikor egy másik felkel,
bennem, nem szükséges,
de nagyon fontos rendszer
ez
egy olyan srác számára,
aki elérte hogy nappal,
ne gondoljon az álmára!
csak menjen tovább két lábon,
ne is nézzen vissza már,
hite még itt marad,
de agya most már kitalál,
egy útvesztő az egész,
keze mégis úgy meséli,
hogy egyenes és jó volt,
mégis fülét szavam sérti
hogy
hajnalban a napsugár,
úgy köszönt be reggel,
hogy elnyomja a mocskot,
tested mégsem erre kel fel,
hanem csókjára, hangjára,
testét tartó szárnyára,
ami te vagy és nem viccből,
lettél kobakjának párnája
látod várnál ha,
felfognád azt ésszel, hogy
nem a tested voltam,
hanem húsodban a méregfog
és könyörögnék neked
megfognám a kezed,
és két szemedbe mondanám,
veled többé nem vétkezek
mert az én helyem az máshol van,
talán még egy pár sorban,
talán még egy pár hölgyben
kiknek szívét megtörtem
nem úgy mint a tiéd,
kinek lelkét ápoltam,
kinek száját csókoltam,
és aki miatt elkárhoztam
hozzád szólok,
torzult ráncos harcosom
orvul támad majd a fény,
egy sötét ködös alkonyon
bevallom, hogy vírus vagy,
és védekeznék ellened,
ha ismerném az ellenszert,
de ezt nem kéne sejtened,
és olyan vagy nekem
mint a kis tövis a rózsákon,
megszúrsz és nem engedsz el
ezzel tartasz pórázon
csak tudd azt hogy szeretlek
és kitartok melletted,
pedig ellened vagyok,
hiszen mindenem elvetted!!!
(Bati)
nem maradt itt semmi,
csak a kavalkád itt legbelül
felemészt teljesen,
úgy érzem, nincs ki megbecsül
nekem nem kell más keze
a vonásaid rajtam
nekem nem kell más csókja
az agyam távol tartja
az összes próbát kiállja
mert húz a te mágnesed,
szétszakadok úgy érzem..
végleg átestem...
a másik oldalra
amit te nem ismersz,
egy halott naplója,
amit te pecsételsz
habzó szájjal fetrengek,
kifoglak törölni!
nem érdemled szép szavam,
el kellene fordulni..
de hiába futok,
a szívem szeme rajtad..
mindenhonnan meglát,
gondolataimba rak..
nehéz most minden;
a levegő, a puszta lét
egy labirintusban vagyok,
és nincsen aki megvéd
csak bolyongok és nem értem...
tényleg nem értem...
magányomban iszok
vigasztalás képen
vállamra teszem kezeim
én állok magam mellett,
kívülről már láttam ilyet;
de akkor nem kellett
akkor nem kellet
minden kínját érezni
akkor nem kellet
a saját bőröm félteni
most nincsen itt a jó barát
ki elcipel a vállán,
ki megértené mi van bennem,
s tartaná a fáklyát
sötét van, sötét volt
nem vettem észre
megoldom egyedül,
még nincs a pohár tele
igen elindulok,
igen újra el...
leporlom a dzsekimet,
és a vándor útra kel
történt egyszer ilyen is
ezt is megéltem,
nem hittem a rosszban,
én csak mindig meséltem
várni azt a pillanatot,
amit semmiképp
nem akarsz megélni,
mégis félrelép
mégis meglep,
ami mindennap a fejedben..
kószálgat a gondolat,
könycsepp a szemedben..
értéktelen halandzsa,
egyszer mindennek vége,
csak szép álom volt..
nemlett belém vésve..
mégis hagyott egy sebet,
felfordulnak a napszakok
érzem hogy vérzek,
nem emlékezni -nemtudok..
(Stek)
a szemed csukva tartom
hogy ne lásd meg a mi itt folyik
hogy ne lássák meg mit teszek
a jóban hívő hit prolik
és tisztelem jelenként,
úgy mondom el az imámat,
hogy megértsd mi a szépség,
az ölelés és imádat
te törvény szegő némber,
beléd rejtem testemet,
és feltartom az égbe,
sárral összemocskolt lelkedet
és tiszta lesz a folyó,
tiszta lesz a part is
nekem szennyes lesz a világ,
ahol egy fa bot lesz a karnis
bár csak tudnád,
miért vagyok gondterhelt,
hogy vágyad legfőbb nyomában
a szavam lesz mit ott termett,
de vágyakra már nincs idő
már így is sok a jóbol,
hazug vakok látnak
hangok úsznak ki a tóból,
sértő minden mozdulat,
mit ölelésként pótoltak,
és sértő mint csók,
amit ma már csóknak csúfolnak
egy könnyes világ kölykeként,
hívom majd a csodámat,
ki mellettem van jóban,
és a rosszba csak ő dorgálhat,
váll a vállhoz
bízom még a esőben
hogy elmossa a piszkot,
és a víztől lesz majd felhőtlen
a tenger kék tekintet
ami emlékeztet arra majd,
hogy igaz minden ember,
aki a rossz helyett jóra hajt!


Erőteljesen rúgja rá az ajtót a 2026-os évre a Down For Whatever. Megérkezett legújabb daluk, a „Menekülj tőlem!”, amely ezúttal is hozza a zenekartól megszokott intenzív megszólalást.
A sötétebb hangulatú szerzemény tökéletesen vetíti előre azt az irányt, amely a banda hamarosan érkező új nagylemezén teljesedik majd ki.
Itt a Menekülj tőlem!
A leginkább modern rock jegyekkel építkező zenekar számára a tavalyi esztendő kiemelkedő volt, hiszen két jubileumi koncerttel ünnepelték meg a tizedik születésnapjukat (Barba Negra, Dürer Kert), valamint részt vettek az első teljes egészében önálló turnéjukon is.
A most megjelenő „Menekülj tőlem!” nyers őszinteséggel fogalmaz meg belső konfliktusokat - mindezt feszes hangszereléssel és karakteres énektémával.
„A Menekülj tőlem egy bensőséges folyamat eredménye, a személyes démonokról, a szorongásról és az ismétlődő belső hullámvölgyekről szól. A dal középpontjában a lelkiismeret-furdalás áll.
Az a fajta belső elakadás, amikor az ember tudja, hogy nem képes azt nyújtani, amire egy számára fontos személynek szüksége lenne.
A szám a visszatérő, mély felismerések és a saját korlátaink tudata köré szerveződik. A városi képek, a lepusztult utcák, a lámpák és a hajnalok a mentális labirintusaink jelképei. Ezek a szimbolikus elemek az elveszettséget, az elakadás érzését és a kiút hiányát jelenítik meg a dalban. A lámpaoltás például azt a pillanatot jelképezi, amikor már nincs mibe kapaszkodnunk...” - kezdte Diószegi Kiki, a zenekar frontembere.
„Az alkotási folyamat ezúttal eltért a korábbi munkáinktól. A Menekülj tőlem eredetileg egy saját magamnak készült, írt dal volt, amelyet hosszú ideig nem akartam publikálni. Végül a zenekarral együtt dolgoztuk át, megtartva a dallam, a szöveg és az eredeti harmóniák őszinteségét, majd felöltöztettük abba a formába, amelyben most megjelenik.” - tette hozzá.
Zenekari hagyomány, hogy a videóklipeket is ők maguk készítik, Császár Róbert és Zsoldos Dávid irányításával.
„Miután a dal elérte a végleges formáját, Dáviddal együtt elkezdtük kidolgozni, hogyan tudnánk vizuálisan is reflektálni erre a hangulatra. Tudatosan hidegebb színekkel dolgoztunk ebben az image klipben, ugyanakkor a dal erős kettőssége miatt szerettünk volna egy ellenpontot is megjeleníteni benne - így került képbe a vörös tónus.” - kezdte Császár Róbert.
„Az esős, elmosódott képi világot nem utólagos, speciális effektekkel készítettük el, hanem egy 1×1 méteres plexilapot rögzítettünk a kamera elé, amit a felvételek közben permeteztünk vízzel.” - zárta végül a kulisszákat illetően.
2026 sem csak stúdiómunkáról szól majd
A formáció hamarosan miniturnéra indul, amelynek állomásai Debrecen, Tatabánya, Gödöllő és Kaposvár lesznek. Tavasz végén pedig egy újabb friss dal megjelenése várható, tovább építve a közelgő, tíz tételes lemez világát. A Down For Whatever tehát nagy lendülettel, határozott tervekkel vág neki az új évnek - a „Menekülj tőlem!” pedig világos üzenet: a produkció nem lassít, sőt, minden eddiginél tudatosabban halad tovább saját útján.
Fotók: Down For Whatever