Előadó: | Olvasók a zŰrben |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Bati (Olvasók a zŰrben) Stek |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
(Stek)
Egy világ omlik össze,
mikor egy másik felkel,
bennem, nem szükséges,
de nagyon fontos rendszer
ez
egy olyan srác számára,
aki elérte hogy nappal,
ne gondoljon az álmára!
csak menjen tovább két lábon,
ne is nézzen vissza már,
hite még itt marad,
de agya most már kitalál,
egy útvesztő az egész,
keze mégis úgy meséli,
hogy egyenes és jó volt,
mégis fülét szavam sérti
hogy
hajnalban a napsugár,
úgy köszönt be reggel,
hogy elnyomja a mocskot,
tested mégsem erre kel fel,
hanem csókjára, hangjára,
testét tartó szárnyára,
ami te vagy és nem viccből,
lettél kobakjának párnája
látod várnál ha,
felfognád azt ésszel, hogy
nem a tested voltam,
hanem húsodban a méregfog
és könyörögnék neked
megfognám a kezed,
és két szemedbe mondanám,
veled többé nem vétkezek
mert az én helyem az máshol van,
talán még egy pár sorban,
talán még egy pár hölgyben
kiknek szívét megtörtem
nem úgy mint a tiéd,
kinek lelkét ápoltam,
kinek száját csókoltam,
és aki miatt elkárhoztam
hozzád szólok,
torzult ráncos harcosom
orvul támad majd a fény,
egy sötét ködös alkonyon
bevallom, hogy vírus vagy,
és védekeznék ellened,
ha ismerném az ellenszert,
de ezt nem kéne sejtened,
és olyan vagy nekem
mint a kis tövis a rózsákon,
megszúrsz és nem engedsz el
ezzel tartasz pórázon
csak tudd azt hogy szeretlek
és kitartok melletted,
pedig ellened vagyok,
hiszen mindenem elvetted!!!
(Bati)
nem maradt itt semmi,
csak a kavalkád itt legbelül
felemészt teljesen,
úgy érzem, nincs ki megbecsül
nekem nem kell más keze
a vonásaid rajtam
nekem nem kell más csókja
az agyam távol tartja
az összes próbát kiállja
mert húz a te mágnesed,
szétszakadok úgy érzem..
végleg átestem...
a másik oldalra
amit te nem ismersz,
egy halott naplója,
amit te pecsételsz
habzó szájjal fetrengek,
kifoglak törölni!
nem érdemled szép szavam,
el kellene fordulni..
de hiába futok,
a szívem szeme rajtad..
mindenhonnan meglát,
gondolataimba rak..
nehéz most minden;
a levegő, a puszta lét
egy labirintusban vagyok,
és nincsen aki megvéd
csak bolyongok és nem értem...
tényleg nem értem...
magányomban iszok
vigasztalás képen
vállamra teszem kezeim
én állok magam mellett,
kívülről már láttam ilyet;
de akkor nem kellett
akkor nem kellet
minden kínját érezni
akkor nem kellet
a saját bőröm félteni
most nincsen itt a jó barát
ki elcipel a vállán,
ki megértené mi van bennem,
s tartaná a fáklyát
sötét van, sötét volt
nem vettem észre
megoldom egyedül,
még nincs a pohár tele
igen elindulok,
igen újra el...
leporlom a dzsekimet,
és a vándor útra kel
történt egyszer ilyen is
ezt is megéltem,
nem hittem a rosszban,
én csak mindig meséltem
várni azt a pillanatot,
amit semmiképp
nem akarsz megélni,
mégis félrelép
mégis meglep,
ami mindennap a fejedben..
kószálgat a gondolat,
könycsepp a szemedben..
értéktelen halandzsa,
egyszer mindennek vége,
csak szép álom volt..
nemlett belém vésve..
mégis hagyott egy sebet,
felfordulnak a napszakok
érzem hogy vérzek,
nem emlékezni -nemtudok..
(Stek)
a szemed csukva tartom
hogy ne lásd meg a mi itt folyik
hogy ne lássák meg mit teszek
a jóban hívő hit prolik
és tisztelem jelenként,
úgy mondom el az imámat,
hogy megértsd mi a szépség,
az ölelés és imádat
te törvény szegő némber,
beléd rejtem testemet,
és feltartom az égbe,
sárral összemocskolt lelkedet
és tiszta lesz a folyó,
tiszta lesz a part is
nekem szennyes lesz a világ,
ahol egy fa bot lesz a karnis
bár csak tudnád,
miért vagyok gondterhelt,
hogy vágyad legfőbb nyomában
a szavam lesz mit ott termett,
de vágyakra már nincs idő
már így is sok a jóbol,
hazug vakok látnak
hangok úsznak ki a tóból,
sértő minden mozdulat,
mit ölelésként pótoltak,
és sértő mint csók,
amit ma már csóknak csúfolnak
egy könnyes világ kölykeként,
hívom majd a csodámat,
ki mellettem van jóban,
és a rosszba csak ő dorgálhat,
váll a vállhoz
bízom még a esőben
hogy elmossa a piszkot,
és a víztől lesz majd felhőtlen
a tenger kék tekintet
ami emlékeztet arra majd,
hogy igaz minden ember,
aki a rossz helyett jóra hajt!
Semmihez sem fogható, örökérvényű dal az „Én a bánatot csak mindig kifogom”, amelyet a leghitelesebben Vámosi János óta egy női ikon, Bangó Margit tudott csak igazán átadni a közönségnek.
Sokan ezért a Kossuth-díjas énekesnőhöz kötik a tánczene világából fennmaradt remekművet. Nem is volt kérdés tehát, hogy a Swing à la Django zenekar sokoldalú feldolgozásának Bangó adja az origóját, a tengelyeit pedig két, a maga stílusában emblematikus előadó: Curtis és Takács Nikolas húzzák tovább.
„Django Reinhardt nagy kedvencem és volt szerencsém találkozni vele Brüsszelben. Ezért is nagyon tetszett a Swing à la Django névválasztása, nem is beszélve arról, hogy a legkiválóbb muzsikusok alkotják és már négy éve ők kísérnek hivatalosan.
Egyébként Dani Jánosal, aki az együttesben szólógitárosként játszik és zeneszerző, 10 éve dolgozunk már együtt. A másik ilyen kapocs a ritmus gitáros, aki a dédunokám vőlegénye, Dani Norbert, így komoly kötődés van feléjük. A dal rögzítése húzódott, de senki sem hagyta annyiban, így végül tavaly ősszel került rá sor. A két fiút pedig nagyon szeretem! Nikolas világszínpadokon is megállná a helyét, Curtis pedig szintén fantasztikus. Három különböző stílusú ember fogott össze és a zenében az a lényeg, hogy egyforma legyen a szív és az érzések is megtalálják egymást. Úgy gondolom, hogy nagyon-nagyon sok embernek fogunk ezzel örömet okozni, mindenki megtalálja benne a magához szóló szavakat, mondatokat” – mesélte Bangó Margit a felvételről, amely autentikusan kezdődik, majd egy Dani János által kigondolt, teljesen új rappelhető részbe csap át Curtis szövegével kiegészülve.
A változás a szám elnevezését is érinti, amely az „Én a bánatomat mindig kifogom” címmel szerepel.
A rapper elmondása szerint nem esett nehezére új sorokat szereznie a klasszikushoz: „Ez a világ rendkívül közel áll hozzám, így hamar megindult a tollam. Az, hogy Bangó Margittal közös dalban szerepelhetek, már magában egy áldás és hatalmas megtiszteltetés. A Swinges srácok pedig nemcsak remek emberek, de kiváló zenészek egytől egyig, Nikolas hangja pedig abszolút viszi a prímet.”
Az X-Faktor egykori nagy felfedezettje volt Takács Nikolas, aki nemcsak karizmatikus hangjával, de jellegzetes egyedi stílusával is otthagyta névjegyét az előadóművészetben. Gyermekkori álmát valósította meg Nikolas, hogy együtt énekelhet Bangó Margittal ebben a különleges együttműködésben. Így tovább bővült azon nagyjaink névsora, akikkel Nikolas közösen dolgozhatott. Az idei évre több zenei csemegét is ígér még az előadó a zeneszerető közönségnek.
A makulátlan összhangról pedig nemcsak a zene és a szöveg játéka tanúskodik, hanem a Jimy Punk Hollywood rendezte, meghitt videóklip is, amely a digitális megjelenést megelőzően már megtekinthető.
Fotók: Bangó Margit x Curtis x Takács Nikolas x Swing à la Django