Előadó: | Freedom Sound Hungary |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Darcsi Péter Lissa Miklós Nagy Krisztián Sáfár Szilvia Somogyi Dániel ürögdi Csaba Ferenc |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Refr.
Ez a trekk, csak a miénk, mert mi akarjuk, hogy így szóljon,
Mindenki minket hallgasson,
Mert ez a perc csak a miénk, orkán pusztítja a színpadot,
Megtisztítva a holnapot.
Verze1
Megtisztítva attól, mitől a legjobban félünk,
Hogy szálljon a szomorúság és kék legyen az egünk.
Mert a szürkét már unjuk, mindenkit csak lehangol,
E fagyba születik egy banda, mitől minden fellángol.
Hunyd le a szemed, engedd ki magadból a szörnyet,
Légy szabad a csúcson, mi felé más csak törtet!
Hódítsd meg a legkisebb buckát is, amibe eddig botlottál!
A hibát az előnyödre, javítsd, mit elrontottál!
És ha pofára esnél, ahogy én tettem,
Menj neki, hódíts újra sokkal keményebben!
Amit megszereztél, illúzió, hogy mások elvehetik,
A remény küzd, de az Istenek folyton temetik.
Hát mássz ki a gödörből, mibe a Sors keze taszított,
Mindenki azzal a kézzel áldjon, amivel ártott!
És, ha nem úgy sülnek el a dolgok, ahogyan szeretnéd,
Kiabáld velünk együtt, te is azt, hogy: EZ CSAK A MIÉNK!
Refr. (2x)
Verze2
Egyik éjjel egy furcsa álmot láttam,
Fel is riadtam és csak ültem az ágyamban.
Isten szólt hozzám és azt mondta nekem:
Rezegtesd meg a népet, mert te vagy az én emberem!
Rímeket kezdtem kovácsolni lenn a kohóban,
Égett a tűz, fortyogó üst, pont, mint a Pokolban.
Suttogtak is rólam ezt-azt az utcában,
De nem érdekelt ki mit mondott, én csak harcoltam
Mindig a hangszerekre figyeltem csak köröttem
Világítótoronyként működnek a sötétben
Mikor a világ legutolsó hangja elhangzik,
Hal meg a lelkem igazán, addig csak bóklászik
Én már nem félek a haláltól, hisz nem létezik
Szívem a lázadástól dobban, erre éhezik!
Azon az éjszakán egy furcsa álmot láttam,
Mikor felriadtam, már a színpadon álltam.
Refr. (3x)
Verze3
Most itt állok a színpadon
A szívem mégis fáj nagyon,
Az álmokért nem tesztek.
Amíg én igen, még ha mindent el is vesztek.
Dúljon benned háború, lángolva égjen tested,
Ha megérted, mit mondok, emeld fel most a kezed!
A remény szője tetted,
Szíved diktálja a lépted
És ha pofára esnél, úgy ahogyan én tettem,
Menj neki, hódíts újra, sokkal keményebben!
Dúljon benned háború, lángolva égjen tested,
Ha megérted, amit mondok, emeld fel most a kezed.
Refr.(2x)
Két műfaj találkozását mutatja be a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás, amely kedden nyílt meg Budapesten az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közösen rendezi meg a kiállítást, amelynek másik része a városligeti intézményben látható. A két helyszínen megrendezett tárlatok fényképeit a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményeiből válogatták.
A Duett című kiállításban a zene és a fényképezés találkozik egymással
A két kifejezési forma egymással párbeszédet folytatva, formabontó módon mutatja be, ahogy a zenei élmények a fényképezés eszközei révén láthatóvá válnak.
A megszólaló zene betölti teret
Családi nappalit, hangversenytermet, rádióstúdiót, tánctermet, vendéglőt vagy akár egy városi teret, a képeken a zene, a zenélés és a hallgatás is képi formában jelenik meg.
Mindkét kiállítás azonos koncepció alapján jött létre
- A kiállítás archív felvételein zenei pillanatok, csend, harctér, polgári otthon és koncertek elevenednek meg. A pillanatfelvételek felidézik azt, hogy mi szólhatott ott és akkor. A néma képek a fantázia segítségével zenei élménnyé válnak - fogalmazott Bősze Ádám zenetörténész.
A kiállításon szereplő képek nem zenei hatást kívánnak kelteni a nézőben, nem a zenéből merítenek inspirációt, hanem a zenével töltött tereket nyitják meg előttünk, mindkét tárlatot különféle tértípusok mentén rendezték el.
Kilenc tértípus mentén mutat be archív felvételeket két hónapon keresztül
A szervezők olyan tereket kerestek, amelyek hangulatait és jelentéseit nagyban befolyásolta, hogy milyen zene szólt bennük és az, hogyan hatott az az ott lévőkre. Ezek a képek lehetőséget adnak arra, hogy kérdéseket tegyünk fel.
Az egyik képen a tizenhat éves Dohnányi Ernő látható édesapjával és más zenészek társaságában, egy másikon Cselényi József operaénekes otthonában a családjával, de Szabados György zongoraművész keze is felfedezhető az egyik archív felvételen zongorázás közben.
- Csellót készítő első világháborús katonák is megjelennek az egyik képen, de a kiállítás felvételei között feltűnik a Zeneakadémia tere is, amelyben "Clemens Krauss vezénylését képzelhetjük el, amint a Bécsi Operaház százfős énekkarát dirigálja a pesti közönség előtt" - mondta a kurátor.
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója beszédet mond a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás megnyitóján a Múzeumkertben 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója szerint a képeket nézve megszólalhat bennünk a zene: olyan emlékek jönnek elő a gyerekkorból, a mindennapokból, amitől azt érezheti a néző, hogy a zene jelen van - hangsúlyozta.
A Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás részlete a Múzeumkertben a megnyitó napján, 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert