|
|
|
rap1:
gyere tedd le magad kicsit van még pár órám
csak nézd ahogy elmerül a borban a colám
ahogy a füst lassan beteríti a szobát
változik minden, de ne keressed az okát
csak lépj le velem, majd ha itt lesz az idő
amikor a földből egy szebb világ kinő
a sok ember most mindd énekel neki
de a lelkem azt mondja, bár ne kellne ki
ez egy tévút ugye Te is megérted
hogy elég a földünk, és a tüze megéget
ebből elég lelépek, csak nincs hova
hiszen a léleknek nincsen még egy otthona
inkább maradnék Veled, de nem tehetem
ez nem csak barátság, és nem csak szerelem
ez maga az élet, takard el a hibádat
a tikos ajtó mögött lapul a kijárat
rap2:
a világ megszorít és kerékbe tör
valaki hallott már valamit a remény felől?
túl sok itt a kamu és, túl nagy a nyomás
ha nem bírod az iramot, és kidőlsz, hát az szopás
a szem ellát, a távolba s a magasba
de mondd, mikor néztél utóljára magadba?
mikor kerested meg az igazi éned
aki beismeri, hogy Ő is néha téved
minek számolod a perceket
ha az egész életed régen elcseszett
rossz volt a start, és rossz irányba szaladál
sokakkal együtt Te is utolsó maradtál
de van még időd, ugyhogy told le az italt
az élet körülöttünk már úgyis kihalt
ne pazaroljad másra el a piádat
hisz a pohár mélyen ott figyel a kijárat
rap3:
a reluxa lehúzva, seduxen bezúzva
soha nem voltál még ennyire elúszva
soha nem vágytál még ennyire társra
egy őszinte mosolyra és bíztatásra
tőllem meg kaphatod, csak engedj be
kicsit a tudadotba, szívedbe, lelkedbe
és ha már úgy érzed, hogy mindenki fáraszt
akkor Te is megtaláltad bennem a választ
hunyd le a szemedet és tárd szét a karod
de ne nézz vissza, hogyha a jobbat akarod
én eltakarok minden rosszat ami csábít
az ágy szélén ülök, és füst kicsit kábít
gyere ülj ide mellém és szállj velem
én az életet nap mint nap átverem
mellettem Neked már semmi nem árthat
hisz én vagyok a gondokból a kijárat.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
