|
|
|
| Előadó: | SP Éder Krisztián |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Diaz |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
SP: Jó, ja, ja, na…
Én már láttam közelről, ahogy lement a nap,
A madarak mellettem repülnek el, a szél engem simogat,
Engem takarnak a felhők, én, meg eltakarlak Föld,
Átadom a tetteim, hiszen én csak az Ég vagyok!
Látom a szemed, látlak, hogyha egyedül vagy,
Látom, ha összejön, hogyha nem sikerül,
tudod, egyszer minden kiderül, ez az élet!
Ismerős? Nem kell hazudni, hidd el így lesz a kisgyerekből hős!
Hány nős van, aki félrekúr, hány barát, aki csak haver,
Hányszor mondtam már, hogy legyél te, ne pedig fanel,
Hányszor kértem őszinteséget, már rég elveszett a bizalom,
Néha tényleg úgy érzem, hogy ezt a napot kihagyom,
Utána kiadom, azt a mocskot, amit kaptam.
Brékó! Vétel Föld! Ez tényleg nem egy szappanopera,
Itt nincs újra, csak egyszer lehet tenni, nincsen dublőr helyetted,
Itt tényleg megüt a Brandy, a színjátszás elég, mert már
Nekem ég az arcom, mert én tartom a hátam, pedig már elgyengült a lábam.
Szerintem hiába vártam, hogy leesnek a csillagok,
De nem tehetek semmit, hiszen én csak az Ég vagyok.
(Én csak az Ég vagyok.)
Refrén:
SP: Innen fentről olyan más, mindent másképp hozok szóba.
Diaz: Mert, ami nektek puszta tér, az nekünk csak egy szoba.
SP: Az nekünk csak egy szoba…
Diaz: Van, hogy kérdezem az Úrt: Mond, miért teremtettél?
Egy szűk szoba voltál, de mégis terem lettél.
SP: Te nem vettél ember számba. Mond meg, mért etettél!
Diaz: (Mond meg, mért etettél!)
Diaz:
Minden hajnal azt nézem, hogy a Hold harcot vív a Napkoronggal.
Akár a tisztaság a korommal, vagy mint jómagam a korommal.
A Vénusz hintázik az égbolton,
Ezt látom a kék folton, amit felfestettél kezeddel.
Én csak a Föld vagyok, ne félj tőlem! Az eső után is csak pár kavics,
Mit fönt hagyok a felszínen.
Majd magamba szívom ezt is, raktározom, mert ebből táplálkozom.
Az Oázis már tenger, mert a kevés is elég.
És ami számodra elérhetetlen az később elér.
Olykor hallgatom a csöndet, ismerős dalt dúdol.
Ilyenkor a tinta mereven fénylik a papíron a bútól.
Az álmok tengerén egy kis sziget voltál,
Gondolataim közt festmény. Mára csak történelem,
a kört én lelem a négyzetben, a sört még nyelem, ha kell a mámor.
A tegnap halott, de a mai nap már terhes, azaz megfogant a holnap,
így lesz életünk teljes. Én csak a Föld vagyok.
Ne félj tőlem! Az eső után is csak pár kavics, mit fönt hagyok.
Refrén
Több mint 500, a létminimum alatt élő magyar előadóművész megélhetéséhez nyújtott segítséget az Előadóművészi Jogvédő Iroda 2025 első felében.
Havi nyugdíj-kiegészítő támogatást 267 olyan elismert előadóművész kapott, akik alacsony nyugdíjuk mellé semmilyen más juttatásban nem részesülnek, 166 rászorult pedig egyszeri segélyhez jutott. Az átlagos támogatási összeg 130 ezer forint volt.
Idős korukban a rangos előadóművészek különböző művészeti ágakban eltérő mértékben kerülhetnek nehéz anyagi helyzetbe. Ebből a szempontból talán a könnyűzene világa a legmostohább, ahol egyik pillanatról a másikra el lehet veszíteni a népszerűséget és azzal együtt a jövedelem nagy részét.
A könnyűzenészek körében a mai napig nehéz elültetni az időskori öngondoskodásra való felkészülés gondolatát.
Akik aktív életük során nem kaptak magas állami, szakmai kitüntetést, előfordul, hogy nehéz öregkornak néznek elébe. Rajtuk segít az EJI azzal, hogy a szolidaritás jegyében egyszeri támogatást, vagy rendszeresen nyugdíj-kiegészítést nyújtanak számukra.
A juttatás fedezetét a jogdíjak révén maguk a művészek termelik meg. A támogatásért bármely előadóművész folyamodhat, aki megfelel a feltételeknek.
Az összegről a kérelem alapján a Jogdíjbizottságok javaslatára az EJI elnöksége dönt
A nyugdíj-kiegészítés havi összegét az EJI a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 35-200 százalékában, különös méltánylást igénylő esetben legfeljebb annak 300 százalékában határozta meg.
A létminimum alatt élő művészek állami nyugdíját akár meg is duplázhatja ez a kiegészítő járadék.
Fotó: illusztráció/Freepik
