|
|
|
| Előadó: | Serbán Attila |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Andersson Benny Goran Bror Ulvaeus Bjoern K Rice Timothy Miles Bindon |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nem voltam még 11 éves amikor felnőttem.
Gyermekkoromban sajnos nem volt
minden oly felhőtlen.
Hiába szerettem, sőt imádtam nagyot csalódtam az édesanyámban,
mert túl gyakran útra kelt.
Elhagyott mindig egy másik életért.
Én nem értettem, hogy miért?
Apám azt mondta
s én megtanultam az élet játék csak.
A sorsunk minket sakkfigurákat előre s hátrébb rak.
Kezembe vettem hát a sorsom
bíztam benne, hogy legyőzhetem talán majd,
hogy nekem is térdet hajt.
Ezen a táblán jól kell kombinálj
és te leszel a király!
Az apám fej volt belevaló.
Jó vastag páncél a szíve helyén.
Úgy vélte kár, hogy van bennem ambíció
és nem adtam fel már az elején.
Mert ő a meccset feladta rég.
Életünkből kisétált szépen.
Kilépett házunk huszadik emeletén.
Soha sem jött, nem kérdezte, hogy akkor én mit éreztem, ki sem hült még az ágya tán
és anyám mellett horkolt már az új apám!
Szegény kissrác ki jónak hitte eddig az életet
belátta már is érett szívvel, hogy jó nagyot tévedett!
Szegény kissrác a kocsmák előtt
arra várt hívják játszani be őt,
mert fizettek, hogyha nyert.
Megnyerte hát az összes partiját
és beszedte ami járt.
Szegény kissrác ma 20 év múlva
mit akarsz, mit remélsz?
Elértél mindent hisz újra meg újra özönlött annyi pénz.
Barátod egymagad a hírnév
és már rég volt,hogy valamit ingyen adj,
hogy névtelen árny maradj!
Ott van a súly a mérleg két felén.
Kérdés mi a több?
ÉN
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
