|
|
|
| Előadó: | Eleven Hold |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Török-Zselenszky Tamás Pábli Róbert Joós Zsófia Bodó Gyula |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | alternatív pop rock |
| Címkék: | Keressük! |
Van úgy, hogy a szív hiányzik,
van úgy, hogy a fej.
Volt úgy, hogy kopogtam nála,
de ma nem érdekel!
Becsukok minden elérhető ajtót,
számból ne hallja a szót!
Tudom, kereshetném a tökéletes verset,
de nem találnék idevalót!
Ó, de nem is kérte, hogy minden könnye
nagy víz legyen és én a hajó!
"Ó de nem is kértem” – mondta Ő erre –
"hiszen úgyis minden hiábavaló!"
Van úgy, hogy a földön fekszik,
s az ágyra én teszem fel.
Néha rossz vagyok, mint gyermek,
akkor Ő nevel!
Mosolyogj, halvány-égszínű szentem!
Atyai csókkal illet a szám.
Ilyen fénylő bogarú szemről
a könny csak engem illethet ám!
Egyre többet tudhatunk meg a bohóc maszk mögül kikacsintó srácról, aki egy évvel ezelőtt debütált Morionesként és akire rekordidőn belül óriási figyelem szegeződött.
Miközben az előadó Manuellel közös, toplistás featje, a „Voodoo Baba” továbbra is pörög, addig is egy új, igazán személyes szólófelvétellel jelentkezik. Az „ALVAJÁR” egy uptempo, pop-latin-deep house dalnosztalgia, amelyben a gyerekkor keveredik a keserédes jelen vívódásaival, miértjeivel.
„Az ALVAJÁR-t nagymamámmal való kapcsolatom ihlette nagyrészt, a jelenem küzdelmei pedig kiegészítették”
– mondja Bakos Kristóf, azaz Moriones, aki múlt héten ünnepelte első albumának, a ’Tébolyda’ egyben karrierjének is csekély egyéves jubileumát. Az akkor még csak zenéjéről és TikTokról ismert fura hajú fiú azóta három önálló, teltházas koncertet adott Budapesten, legutóbbit éppen a közel 1300 férőhelyes Akvárium Klub Nagyhalljában. Ekkor a bohóc a színpadon meghalt, és ezzel egy új érát indított el, kilátásba helyezve egy új lemez érkezését.
Az „ALVAJÁR” is egy mozaikrész, amelyről a dalszerző bővebben így mesélt
„Unokatestvéremmel forgattuk a videóklipet. Mindenképp egy olyan helyet szerettem volna a szám nosztalgikus kedvessége miatt, ahol gyerekkorom nagy részét töltöttem, és a klipben feltűnő hintaágy az volt. Sokszor átmentem és beszélgettünk mamával, és ekkor a nap mindig odasütött. A kontraszt az csak hozzáadódott a történethez, hiszen a bohóc meghalt, de az albummal minden tiszta lesz. Nagyon durva, mert a klip elején a kisfiú én vagyok, ahogy nézi a jelenem. Azt a részletet unokatesóm egy egyetemi projektjéből vettük ki, ami ráadásul egy 14 éves felvétel, hiszen 2010-ben forgott és valahol megtalálta. Eszméletlen sorsszerűen történik ismét minden és mondhatjuk, hogy minden egyszerű volt, hiszen hazamentünk.”
Az „ALVAJÁR” egyfajta életigenlő figyelmeztetés is, hogy a jelen zsúfoltságában, ha a múltat elfelejtjük és nem tudjuk értékelni a pillanatot, azt később meg fogjuk bánni.
