|
|
|
| Előadó: | Halott Pénz |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Marsalkó 'Halott Pénz' Dávid |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(gyere Józsi, kapcsold le a lámpát)
A szemeim a Karibi-tenger
A csókom a Párizs
Bókom a mennyország
A testem extázis
Mégse kellek, így se úgy
Így se úgy itt nincsen húgy
Minden ember ugyanúgy néz
Minden ember ugyanott él
1 liter rendel megjött a dér,
Ja megjött a dér.
Itt vagyok, nem látsz ez szörnyen megráz
Úgy nézek a szemedbe mint Szörnyella de frász
Minek ég a ház hogy ha plázában állsz
Áll nélkül áfával kulcsokra vársz
Grazba mennék szakácsnak vagy anyádnak hátulról
Kiviszem a spájzból az ánizst mer’ ásít
Tudod más itt mint ott
Itt a koron fejű Ottó is tiptop (top tipp)
Ott meg ellopja a laptopom
Az egészségem úgy látom ma sincs toppon hej
Egy a mamának, egy a papának
Nyald le a szőrét annak a banánnak
Kimegyek én ha valami kell na
Ki vagyok én ha valamika elkap
Pórul járok mer’ így hát keresztbe látok
Mióta kinéztem az ablakon hej
Ne legyünk ma már így parlagon
Vagy a falakon túl ott a farmokon (hol?)
Elszökök otthonról haldoklom
Mer’ az orvos lenyúlta a kartonom.
A szemeim a Karibi-tenger
A csókom a Párizs
Bókom a mennyország
A testem extázis
Mégse kellek, így se úgy
Így se úgy itt nincsen húgy
Minden ember ugyanúgy néz
Minden ember ugyanott él
1 liter rendel megjött a dér,
Ja megjött a dér.
Kőbányán láttam egy kispestit
Pestis volt rávarrva a karjára
Meg hogy Isten sírt.
A vakok ma már nem
Fehérbottal járnak
A Nap-keltében ülnek és onnan ordibálnak.
Itt a vörös hajú szerzetes bírja mint egy szemetes
Láda, a Ladából látlak
Dob el a képregényt
Csak a Flintert, csak a Flintert
Vedd fel, az utcára megyek ki
Mikor a nap felkelt.
Halott Pénz vámpír csak bírja a napfényt
Menekülj a szövegem, darabokra kap szét
Kapsz itt olyan sasszét, hogy te leszel a sasszem
Kapd el itt van a napszemüvegem hej
A világválság neki
Nem számít
A világválság neked
Nem számít
A világválság neki
Nem számít
Mégis én vagyok az aki majd megszívja
Mer’ a gáz, a villany
A bicskám kivillan/ hogy nincs elég higany
Mondjuk ki nyíltan: A FASZUNK MÁR KIVAN!!
Mivan? A faszunk már kivan!!
A fogadat látod hogy húzom/ 3x
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
