|
|
|
| Előadó: | Dharmatic |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Megihlet a tél, mikor már megfagyott a vér,
Csontig ér minden utca tér, hej tiszáról fúj a szél,
Szegény ember él meg évekig az iskolákban,
Apám ül a kispolákban, rappelek a kisszobában,
Magyar vagyok, itt születtem, ez az én országom,
Amit sokan sokszor ütöttek már gyomorszájon,
Ki a jólétben él, van aki a nyomor-stlyeon teng,
Életetben egyszer ülhetsz az első osztályon.
Tudom honnan jöttem,
Pont ezért hullajtom könnyem,
Meggyötörten minek lenne könnyem,
Hogy álmokat szőttem,
Semmivel sem vesztek rá, hogy megöljem,
Ezeket a vágyakat,
Mikből építem váramat,
Nem kell a gonosztól félni,
Kockáztass, merjél élni.
Ref.:
Lelkemből szóljon az ének,
Ez az életem, hát értsd meg,
Nem veheted el, ami csak az enyém,
Ez a mindenem, hát hagyd,
Hogy élni tudjak én.
Ez egy dal, mibe az életemet írom,
Ez a néhány rím lett a sírom,
Tudom néha fáj, de érzem itt legbelül,
Hogy ki kell majd bírnom,
Tettem eleget, jót és rosszat,
Kit érdekel, ha a holnap néhány ítéletet hozhat,
Nem érdekel a jövő, semmilyen átok,
Én csak megyek, rátok többé nem várok,
Szórom a hamvait két kézzel,
Az éjszaka az enyém, majd szétfujja a reggel,
És hogyha meg kell majd halnom,
Tudom lesz ami a szívedben nyomot hagyjon.
Ref.×2:
Lelkemből szóljon az ének,
Ez az életem, hát értsd meg,
Nem veheted el, ami csak az enyém,
Ez a mindenem, hát hagyd,
Hogy élni tudjak én.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
