|
|
|
| Előadó: | Funktasztikus |
|---|---|
| Album: | Jelentések Fanyarországról |
| Megjelenés: | 2009 |
| Hossz: | 3:56 |
| Szövegírók: |
Csató Adorján |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
/BAZ megye, baszd meg te!
Kelet, nyugat, észak vagy dél,
Te csak könyörögj az életedért.
A borsodi bőrálarcos gyilkos nem felejt,
És egyenként vadássza le az árulókat./
Van az a típus, aki mindent elhisz,
Kilenc tech kilenc meg egy mack tíz.
Hányingert keltő az alagsori lépcső,
Szorul a pisztolycsőtől eldugult légcső.
Marhakerítés szaggató célzóvíz,
Hátadra fordít a helyszínelő, csííz.
Sírig tartó barátság, ahogy a kámfor,
Mi van tóparti, elszökött a kántor?
Körbe kalapálok mint Andrej Chikatilo.
Én a legutolsó csóró csavaró csavargó.
Csak a Chuck Taylorom suvickolhatod Vagabond,
A világ tetején könnyítek magamon.
Nem igaz a fele se, nincs neve se,
Az év spiclije választás nyertese.
Az a kárörvendő, cselszövő, ki orvul,
Hátba szúrt a kiélesített old school.
Almot túrna fel a fair játszmának?
Állítsunk mellszobrot Lolo Ferraranak.
Homokos vagy cukros vagy akár a csipa,
Beledöglesz ha túléled mint Tarzant Csita.
Minden elkorhadt fa rögtön rügyet hajt,
Amikor a Westend City Centerben hasad a holtak hajnala,
Bevallom a legszívesebben csak magamat hallgatom,
Kötelező tananyag a hanganyagom.
A krómozott próféciában az ébredésem,
A kormány hiába tagadja a létezésem.
Fél szemmel mindig figyel a helytartó,
Megolvad a kemencén a tejtartó.
Nyald le a tortáról a habot, csald le,
Még a semminek a felét is add le.
Még amit kiszartál azt is fald be,
Állampolgári jogoddal élve kapd be.
Ezt dobta a gép, hangyaként iparkodhatsz,
Vagy a kukásautó végén csimpaszkodhatsz.
Okítanak akik semmihez sem konyítanak,
A pénz beszél a lepattantak vonyítanak.
A hét vezér forog a sírjában,
Nevét a dögkútról, fortyog a zsírjában.
Bárcások miért játszák a dívát?
Befogjátok, inkább toljátok a Lada Nívát!
Van az a szipus aki mindent elszív,
Kilenc tech kilenc meg egy mack tíz.
Ennek sem a tejtől fehér, a pedrett bajsza,
Renegát arisztokrata pederaszta.
Importtól imposztorig büdösebb a hátszele,
Mint egy homok kopogó lefagyott lábfeje.
Gyászjelentésben áldás békesség,
A rátarti ránc képed AK-47.
Nem alávaló talp alá való prosztó,
Rendezővel ... és DJ póló.
Világítunk a sötétben infrával a pisztolyon,
Két lemezjátszó, keverő, mikrofon.
Vágom a jómodoromon lenne mit csiszolni,
Hogy elszálltam, elszálltam mint Charles Simonyi.
Azt kétlem, hogy a tiétek miért zselatin,
Az enyém miért meszkalin, kérdezd a vérem.
A TV-t kikapcsolom, nem kérek moslékot,
Ugyanolyan teleregényt akarok mint a szomszédok.
Amiben Gábor Gábor Julcsit futtatja,
A gáláns öreg urakat Taki bá fuvarozza.
A lelenc Vágási Ferenc a lenti kisboltban,
Szegény Lenke néni belét kitapossa,
Némi apróért Matula a special guest star,
Gazdagréti szatír Sümeghy Oszkár.
Interfunk Bonaparte pusztító hurrikán,
Obszcén, szociopata puritán.
Letűnt korokat meg idézve publikál,
Odaver ahogy a korai Crossover
Vércseppekből kövek képződnek,
Népmesék amik rosszul végződnek.
A média kompatibilis azt jelenti ugra-bugra,
Jóval ízesebb de rágósabb is mint a hubba-bubba.
Néha felmegy a pumpa, hitelesség zéró,
Olyan vagy mint Árpád vezérnek Franko Néró.
Lehet hogy nem vagyok benne az első százban,
De akkor sem veszek részt az első táncban.
Teszek rá ki milyen dalos pacsirta,
Teszek rá ki kivel van fasírtban.
És végül teszek rá minden kuruzsló,
Táltos, tápos trendi hip-hopos fejére.
/Ez itt a független Funkton stúdió,
Ahol rendező nyúzza a korongokat,
És letörli az arcodról az idétlen mosolyodat./
Van az a típus aki mindent megszív,
Kilenc tech kilenc meg egy mack tíz.
Van az a típus aki mindent elhisz,
Kilenc tech kilenc meg egy mack tíz.
Van az a szipus aki mindent elszív.
Kilenc tech kilenc meg egy mack tíz.
Van az a típus aki mindent elhisz,
Kilenc tech kilenc meg egy mack tíz.
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
