



Magyar ember szlovák földön, magyar szív és szlovák börtön,
szárnyalna a lélek, de lehúz a súlyos öltöny,
égen és földön, mondják nekem mihaszna,
ha megtudná, hogy magyar vagyok egyből ki is baszna.
Van hogy rámtör néha, hogy nem tartozom sehová,
más állam polgára vagyok, íródik a memoár,
telnek a lapok, közben egyszerűen éget,
hogy más világba születtem, de ugyanaz a vérem.
lenn a téren, érzem, hogy be kéne tépnem,
mégse téptem be, mert a tükörből a képembe,
nem ugyanaz az boldog arc tekintene vissza rám,
meg úgy is gondolnám, hogy számomra már nincs határ,
Volt egy bátor tervem, füstbe ment mikor születtem,
váltsuk meg a világot, legyen minden jó és töretlen.
Ilyen jól tudsz magyarul? Hát pedig szlovák vagy,
ha ezt mondják nekem, a szívem jéggé fagy...
Refr.:
Élettelen fák közt suhan lelkem esztelen,
nem találja párját, nem tudja, kit keressen,
belefáradt már a végtelennek tűnő harcba,
a boldogságot keresné minden egyes kudarcban.
Igaz magyar élet végén temet a szlovák sír,
szlovák léptek nyomán van hogy egy magyar sír.
szlovák tények mélyén ott él a magyar ének,
az öltöny megmarad, de magyar lesz a lélek...
Olyan helyen élek, ahol megmondják, ki legyél,
szajkózzák, hogy nem érsz semmit, nincs mit tegyél,
hol tré, ha bevallod, lakóhelyed magyar negyed,
ahol megvernek, ha meghallják: "Helló, szia, mi van veled?".
Pedig ugyanolyan ember, nem több, nem is kevesebb,
otthon tőle is megkérdik, hogy ma mennyit keresett...
Máshova dobott a gólya, de magyar vagyok, vállalom,
hogy náci lennék? ez egy aljas szar rágalom,
Nem érdekelt a politika, és nem is fog soha,
álláspontom van, de leszarom, kinek ki a mentora.
Fent, meg lent, meg jobb oldal meg bal oldal,
engem nem fogsz meghatni, soha, semelyik szaroddal.
A világot megváltani nem tudom, nem is akarom,
csak azt szeretném, hogy hagyjanak élni engem szabadon.
Harcolni fogok, míg végleg bele nem nyugszom,
az életem kamu volt, lassan már túl a húszon...
Refr.:
Élettelen fák közt suhan lelkem esztelen,
nem találja párját, nem tudja, kit keressen,
belefáradt már a végtelennek tűnő harcba,
a boldogságot keresné minden egyes kudarcban.
Igaz magyar élet végén temet a szlovák sír,
szlovák léptek nyomán van hogy egy magyar sír.
szlovák tények mélyén ott él a magyar ének,
az öltöny megmarad, de magyar lesz a lélek...
Sztereotípiákra épülő kettős jövőkép,
szar a szlovák, szar a magyar, szar vagyok én főképp,
nem kértem csak kaptam én a saját létem,
ha kellett csak néztem, ha kellett, akkor léptem,
nem kértem, hogy segítsenek, senkitől se vártam,
de ha ott volt a remény, hát szívemet kitártam,
üssenek agyon, meg verjenek szét félholtra,
akkor is magyar maradok, kivetítem az égboltra,
cseheknek magyar vagyok, magyaroknak meg szlovák,
ki is lennék valójában, de csak tartsam a pofám,
örüljek, hogy élhetek a nagy demokráciában,
élvezzem, hogy süt a nap, hogy nem fürdök ciánban,
minket vernek agyon a mocskosok Nyitrán,
mi fogunk nyögni a szaros rendeletek nyomán,
az elsők meg ott a székben ülnek és néznek,
és így gondolják a világot tökéletesen szépnek.
Refr, 2x.:
Élettelen fák közt suhan lelkem esztelen,
nem találja párját, nem tudja, kit keressen,
belefáradt már a végtelennek tűnő harcba,
a boldogságot keresné minden egyes kudarcban.
Igaz magyar élet végén temet a szlovák sír,
szlovák léptek nyomán van hogy egy magyar sír.
szlovák tények mélyén ott él a magyar ének,
az öltöny megmarad, de magyar lesz a lélek...



A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."