|
|
|
| Előadó: | Artoscsaba feat. Copy Con & FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Artos Csaba |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Elhanyagolnak,de engem érdekel
Kiváncsi vagyok mikor ébrednek végre fel
Érme fel, fej vagy írás szerencse
Az ember gondolkodik,vagy csak szeretne
Szeletbe halmoz a kaszás hentes
Nem Rendes a szentelt víz itt mentes mindentől
Amiért ki lett találva
Halálba kerget,vagy roszabb egy családba
Ez Bp. kisbetűkkel írva
Rajtam reverenda a rendőr nem színvak
Széplak, tökéletes Született Feleségek
Én egy vagy két újat mutassak az ellenségnek
Elmeséltem, bankot alapíttok inkább Emesével
Te mesélve el,mert eléd állok
Erős a csapatom kitart a várfok
refrén:
élesebben lát az aki pengeélen edződött...(2x)
az értékből nem engedek...
ahelyett,hogy betörnék átölelem a városom
Megtanultam,hogy mit jelent mellőzni
Sok itt a bogáncs, a virág nem nő ki
Nem nőzni megyek, mivan veletek?
Egymáson nevetnek a baglyok és verebek
Kilóg a beletek,ez rabszolga meló
A túléléshez kell egy szabad depó
Az enyém régi, (ja) de nem unom, csak féltem az öcsém a nagyit és a hugom
Ég körülöttem Szodoma és Gomora
Goromba vagyok mert ez nem fér a gyomromba
Idegesíttő, mint dugóban állni
Amikor sietsz valahova akármi
De történjen a magnó bevisz az álmok közé
Átok sötét és robbanok
Nem takaríttom ki az egész területet
A házamnál kezdem felvetem a szemüveget
refrén
Az a gond ha hazatolt a Vagabond
Laza volt a kritikád,még mindig maszatolt
Néha a napom szomorú mókuskerék
A bőrömön minden pórus elég
Felét sem hiszem annak amit kérdezel
Ahhoz,hogy láss engem,állj a székre fel
Unalmas vagy csak egy séma séta
Nagyobb ellenség a béna véna
Írói bírói piroslapot osztok
A hegedűm nem teszi tönkre a rossz tok
Más a hangszer, ez a változás szele
Nem rád céloztam, te hajoltál bele
Gyakorlok, tudni fogod ha Csaba lő
Jobb az erős szikla mint egy kacsakő
Megcsap a hő csak a bő szókincs
Ha vágod ezt velem reppesen bólints
refrén
“Most már nem érdekel minket, hogy ki mit gondol”
Kevés olyan őszinte, zeneileg egy irányba mutató, mégis egymást kiegészítő barátság van, mint amilyen az ország elsőszámú speed-folk-punk zenekara, a Bohemian Betyars, és a cigányzene talán legismertebb hazai képviselője, a Parno Graszt között virágzott az elmúlt években. Ennek szebb kiteljesedése nem is lehetne, mint a most megjelenő, A falu rossza című újabb közös szerzeményük, amelynek alapjául egy híres népdal szolgál, amin természetesen csavartak egy nagyot, és “betyárosították”. A végeredmény önmagáért beszél.
Bohemian Betyars-dalszövegek itt.
A Bohemian Betyars idén ünnepli fennállásának 15. születésnapját, nem is akárhogyan: egy hetedhét országra szóló mulatsággal készülnek a Budapest Park színpadára, ahol ráadásul az idei évük egyetlen önálló budapesti koncertjét is adják. Sok meglepetés vendéggel is kiegészülnek, de az talán nem meglepő, hogy évek óta állandó tettestársuk, a Parno Graszt is velük tart majd a jeles napon. Persze a srácok nem elégszenek meg “ennyivel”: a hatalmas sikert aratott 2017-es Ha menni akarok és a 2019-ben kiadott Kelen Shavo után most újból közös dallal jelentkeznek. A régmúltra visszanyúló barátságra a Bohemian Betyars egyik frontembere, Palágyi Máté Kakas a következőképp emlékszik:
“Néptáncosként gyerekkorom óta szeretem a Parno Graszt zenéjét, amit azóta is legjobb cigányzenének tartok. Egyszer egy pécsi koncerten zenéltünk egymás után, és az öltözőben elindult az ismerkedés, látszott, hogy jó a kémia a két csapat között. Egyértelmű volt, hogy egy közös számmal kellene meghálni a nászt, ebből született meg a Ha menni akarok. Aztán jöttek az első vendégszereplések egymás koncertjein, majd néhány év után lementünk Pálházára egy hétvégére összerakni egy koncertet, ahol 12-en minden este hajnalig zenéltünk, énekeltük. Azóta számtalan koncertünk volt együtt, amik a nyarak üdítő pillanatai, és úgy érzem, ez a harmadik számunk ismét nagyon fog tetszeni mindkét közönségnek.”
A most megjelenő A falu rossza című szerzemény egy híres népdalra épül, amely arról szól, hogy előadóját kitagadta az egyetlen közösség, ahová eddig tartozott: a falu. Mindenki őt ugatja, ő pedig visszaszól nekik: “nem vagyok én rosszabb másnál”. Ahogy Palágyi meséli:
