|
|
|
Tárd ki a kapukat ne zárkózz magadba,
Mi a szívemen az a számon ezt mindenki aggatja,
Hidd el nem üres az élet, csak ki kell tölteni,
Mint a pohárba a pezsgőt, csak ki kell tölteni.
Évek telnek szabadon,kell, de mégsem akarom,
Italok a garaton úgy érzem ez egy maraton,
Nagyon telik az idő végig ér a homokóra,
Pedig még nemrég játszottam lent a homokozóban.
A tűz lobog tovább, és én csak keresem az utam,
Bár néha úgy tűnik, hogy ez egy flúgos futam.
Néha rothadó deszkán, néha edzett acélon,
Mára tudatosult bennem, hogy ez lett a célom.
Tükröm-tükröm mondd meg, hogy mi lesz majd velem .
Mikor mondhatom egy lánynak, hogy szívből szeretem.
Egyre inkább érzem, hogy fordul el a kulcs a zárban
Álmomban én csak úszok az óceánban.
Legyen üdvözlött a világ lenyeltem a mérgemet,
Nem lapozok át szívesen, de felejtem az éveket,
Mindenki félre megy a nagy egyenes úton,
Pedig egyszerű a választás csak tereltem a lényeget.
Mivel méreget a többség aki tudatlan,
Tudat alatt érzem, hogy megakadok az utamban,
Furcsálom hogy ez lettem,
Minden másnapra jut egy olyan gondolat hogy úgy érzem elvesztem.
De ami a szívemből szól
Azt nem dönti meg egy mese,ha száz istenről szól
Én még ott leszek a srácoknak,akik szeretnek
Ott leszek a szívetekhez közel álló szerepnek,
Higgyétek el hogy szép az álom varázsa.
Szép a világ, ha meg van az életednek parázsa,
De furcsa hogy ez lettem,
Minden másnapra jut egy olyan gondolat,hogy úgy érzem elvesztem.
Kicsit nehéz erről beszélni a dolgokat magamba látok,hozni
Vissza nézni, hogy lehet ezt ennyire elcseszni
De most már megtörtént vissza én már nem nézek,
Szemed csillogására én örökké emlékszem.
A sírás kerülget mikor én rád gondolok,
De próbálom elfojtani nem mutatni így erősebbnek látszom,
Be kell vallanom beszari voltam és még az is vagyok,
De én ettől függetlenül nem változom.
Hidd el szeretlek remélem emlékszel még erre
Minden sorom szerelemmel van megkövezve,
Vár minden érintés minden szó ez ami lehozó,
Nincsen erre az érzésre kimondott szó.
Felnézek az égre látom itt még mindennek nincs vége,
Nem mondhatom azt, hogy minden megérte,
Haladnom kell tovább ennek mind a ketten tudjuk okát,
Hogy ne tornázzuk el egymás idegzeti fokát.
