|
|
|
| Előadó: | MHV |
|---|---|
| Album: | Bölcsőtől a sírig |
| Megjelenés: | 1995 |
| Hossz: | 4:34 |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor |
|
Menyhárt János |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Látom, fakul a név
a régi ház falán;
jön egy új ezerév,
mondd, mit hoz, mi talál?
Hol a szabadító remény,
a szép, az új világ,
miről annyit álmodtál,
szegény Magyarország?
Fentről zúdul a szó,
piszkosszürke ár;
haragos, gyanakvó,
ki lenn a mélyben jár...
Hol a szabadító remény,
a rég várt új világ,
miről annyit álmodtál,
szegény Magyarország?
Itt élt, s remélt apánk,
míg a szíve megszakadt;
itt dúdolt ágyunknál
anyánk egy régi dalt;
s ha mentünk bárhová,
mindig ránk talált a vágy;
hang, mely a távolból
visszahív hozzád...
Mért félsz? A holnap úgyis a tiéd!
Annyi szenvedés után - él a nép!
Itt él, és benned látja a reményt;
szíve bármilyen nehéz - csak téged félt!
Mert igazat s jót
a múlt csak itt tanít;
ez a nyelv, ez a sors
a lelkünk közt a híd...
Hol a szabadító remény,
a szép, az új világ,
miről annyit álmodtál,
szegény Magyarország?
instr.
Mért félsz? A holnap úgyis a tiéd!
Annyi szenvedés után - él a nép!
Itt él, és benned látja a reményt;
szíve bármilyen nehéz - csak téged félt!
Mért félsz? A holnap úgyis a tiéd!
Annyi szenvedés után - él a nép!
Szegény Magyarország!
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
