


| Előadó: | Halott Pénz |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Marsalkó 'Halott Pénz' Dávid |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Ha a gondolatok ölnek és van rá engedély
Nem marad több káros szenvedély
Mivel menjek el, hogy ha megint lába kél
a botomnak arcomba botoxnak nyomai.
Angolnak római görögnek nyugati
orosznak budai palota a magömlés korai
bár nem a Lola hív mégis megyek mint a dalai
láma arcomba ráma sajnos csak tavalyi
olcsók a szavai de drága az áfa
pisztolyon párna gyomromban penne
miért vagyok árva mikor van anyám meg apám is
mégis más hogy ha látomás az egész
a tükröm előtt szemüveg
bekerít a kerület
megfolyt az őrület elvon a felvonó az iskola kerülő hogy ha az utcára kerül ő.
Ha a gondolatok ölnek /3x
nekem tele a táram.
Haloványan látom hogy allokálom
Mégis alig látok át a barikádon
Az élet egy vászon csak lyukas
Ha elmegy a kép hát az arcomra mutass
Elvis a ludas, mert nem énekelt country-t
Megnyitom a Brandy-t és leiszok akárkit
Mert a szám mellé öntöm, hol sunyít a kondom
Szőrös a combom sorry bolondít a Blondie
Kár hogy károgsz, inkább artikulálj
Mint az Artisjusnál mikor a jussodat kéred
Én börtönt bérlek havonta nyálért
És szabadságot hirdetek Avon tanácsért
És ha a Mádl ma ráér, én felmegyek hozzá egy üveg borral és egy féldollárral
Hogy a félhomályban végre akadjon fény is
A számba ne csak étel, hanem íz is.
Ha a gondolatok ölnek /3x
Nekem tele a táram.
Sovány vigasz mégis látod igaz
Hogy a lábadig gaz az orrodig fű
Mert lefulladt a nyíró elgörbült a kasza
És kiborult a kassza, de francot akassza
Felmegyünk vagy inkább le
mint az Inkák
ha nem fizetsz megtalál az In-Kal
akkor inkább fizetek de ritkán
hogy zárójel legyek a listán.
Tisztán látom hogy disszidálni kéne
míg én érek vissza őt viszi rá a lélek
itt ha vizel rám a bérem
ott a vízumomat kérem
de a véleményem adom
hogy a szavam lesz az adum
de a vesszőket boldogan a HVG-nek adom
és a pontokból levonom a jövedelem adóm
majd az EU úgy eltart mint az angolok Salout
örülök hogy eljöttetek igyunk hát, salut!
Ha a gondolatok ölnek /3x
nekem tele a táram.



INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos