|
|
|
Kushadó lelkek a sarokba dobva
mindent átélsz újra meg újra
Életed egy végtelen dallam,
de megvan benned a tudatos hajlam
hogy átlásd amit e sötét barlang rejt
Csak én vagyok az aki átlát mindent
többezer éve élek már itt
Többezer aprótitkolt részlet
én vagyok az aki ismer téged
Én vagyok az és senki más
Kitudja mi lessze a folytatás
Ott voltam ikor lelted a tüzet
milkor mágján égették meg a szüzet
Mikor egy szenttől teherbe estél
s az ördögnek adtad fiad lelkét
Én vagyok az aki a múltban élek
azősök vére engem éltet
Én vagyo az aki kísért téged
tanítód és ellenséged
Én vagyok az és senki más
Kitudja mi lesz a folytatás
Ott voltam mikor ölben voltam
Ott voltam mikor bajban...
Ott voltam mikor születtem és ott voltam mikor haltam...
