|
|
|
Mc Die:
Álom zóna csillan meg a meggyötört arcodon,
Félelem rettegés a sötét napokon,
Általános áramszünet a városban,
Felkéne már állni és tovább mászni, mert már
Mindent elmosott az árvíz ez fáriszt
Mert nehéz az égbe mászni
Oda ahol senki se ér el csak én meg te!
Ez a tervem hidd el, csak érd el a kezem
És felhúzlak, elkúsznak a rossz emlékek
És egy jó jön helyébe, mert egy félbe vágott élet ugye
Soha nem lessz jó, de ha bízol bennem
Nem lesz elveszett a lelked
Nem bolyong a homályba és nem esel a mocsárba
Árva lélek várna téged, mert már az utca is vérez
Megváltozott az éned, de élsz ez a lényeg
Érzed a tapintásokat amit a gondolatommal adtam
Ha jó voltam veled is csak haragot kaptam
De így is mindent oda adtam, hogy egy pillantást vess rám
Nagyon sokáig vártalak ma már
Elaludt a bolygó és kitárult a galaxis
Sokszor arra gondolok szabad leszek úgyis
Tudom hiába mert,
Ennek nagy az ára kárba veszne minden
Élet jelen és jövő győzne felettünk
A sötét erő az álom zónában
Élednek ujjá a kipusztított erdők
refrén2X
Nem maradhat minden ugyanaz
Száll az idő, de az álom zóna marad
Kárba nem vész, de
Van néhány darab ami távol marad
A rossz álmok hada.
Big Zojc:
Kitárult a zóna egy pillanatra megvakultam, de tudtam hogy itt vagy nemveszíthetlek el újra
Elfújta a szél és nem láttam újra
A sötét felhőket eltakarta a világos egy újabb város
Ahol mindneki álmos
Károsodott lelkük nem menekül örökre
Rabok úgyhogy elrepül az utolsó lehetőség, hogy szabadok legyenek
Nem menthetek meg mindenkit talán téged igen
Van egy jobb hely
Elmehetünk innen sajnos elmerült a kincsem a hajómmal együtt
Ezért
Óceánokat úsztunk át a viharos szelekben megfagyott testem egy szigetre vetem
Lelkemben
Tisztázom a dolgokat rendet akarok,
Hogy tiszta legyek, amikor isten előtt állok
Ha kell követem a jeleket ködös barlangokon át
A fájdalmat nem ismerve azokat elviselem, hogy te mész el előbb
Számomra hihetetlen
Nagyon hirtelen távoztál és nem kaptalak el
sok hibát követtem el az életem során
De mindent megbántam nem félem a halált!
Nem félem a halál!
refrén4X
Nem maradhat minden ugyanaz
Száll az idő, de az álom zóna marad
Kárba nem vész, de
Van néhány darab ami távol marad
A rossz álmok hada.
A most megjelenő ötödik Elefánt nagylemez, a SEMMI az előző két albummal együtt alkot egy univerzumot, miközben zeneileg és szövegében is minden eddiginél jobban elrugaszkodik a zenekar “megszokott” világától. Az eklektikus, mégis átgondolt és szorosan összekapcsolódó tematikák mentén haladó anyag koncepciója egyszerre jól körülhatárolható és absztrakt - pont, ahogy a semmi.
Nemrégiben a Van Harag című zaklatott hangvételű dallal, és a hozzá készült felkavaró videoklippel vezette fel új nagylemezét az Elefánt. Ez azonban valóban egy ízelítő volt a most megjelenő, tizenegy dalos albumról, amin egyszerre jelennek meg a ‘90-es évek post-punk és stoner hatásai, a mélabús, andalító dallamok és a szintetizátor minden mennyiségben. Mindez valahogy mégis olyan formában, hogy a sokféleség egy kerek egészet alkot - ebben segítségükre volt producerük, Dexter.
A most megjelenő SEMMI névválasztása sem véletlen, kapcsolatban áll ugyanis a korábbi, Minden című lemezzel, illetve vannak olyan dalpárok - például a Kösz és a Bocs vagy a Nincs harag és a Van Harag -, amelyek témájukban alkotnak egy univerzumot, sőt, kiegészítik egymást.
Nem csak zeneileg, de dalszövegek tekintetében is változatos a SEMMI, ami olyan témákat feszeget, ami mindannyiunkat foglalkoztat, magunkban sokat merengünk rajta, de valahogy mégis nehezünkre esik beszélni róla.
“Kevésbe a hétköznapok, és sokkal inkább az egzisztenciális jellegű kérdésekkel foglalkozunk, annak filozófiai értelmében. Ilyen például a halál vagy a semmi - én szeretem körbejárni ezeket a témákat, és van ezzel kapcsolatban mondanivalóm is. Mi nem arról mesélünk, hogy mi történik velünk vagy körülöttünk, sokkal inkább arról, mi zajlik le a fejünkben.” - tette hozzá Szendrői.
A semmit ráadásul nem csak zeneileg és mondanivaló tekintetében boncolgatják, hanem Tihanyi Anna fotográfus segítségével vizuálisan is megjelenítik. A koncepcióról így mesél:
“Az alapvető választóvonal a termékeny, vagyis a pozitív semmi, és a mindent elpusztító semmi között alakult ki. Az alapötlet a szoba volt egy térben (van is a lemezen egy ilyen című dal), ebben próbáltam meg elhelyezni a zenekart, és köréjük különböző elemeket használni. Én általában amúgy is terekben gondolkodom, itt pedig szerettünk volna egy semmihez nem kapcsolódó, “lebegő”, az ürességet ellensúlyozó teret kialakítani. Egy közös alkotói pillanatot kerestünk, ahol a csendet, a káoszban lévő nyugalmat tudjuk kifejezni.”
Ezzel tehát egy új fejezet kezdődik az Elefánt életében, aminek első állomása június 7-én lesz a Budapest Parkban, ahol bemutatják a bemutathatatlant, vagyis a SEMMI-t, amelynek dalait itt hallhatja majd a közönség először élőben.
Elefánt - SEMMI: https://open.spotify.com/album/1Rchnvg8ARhvC8IX4Rq0Dn
