|
|
|
Mc Die:
Álom zóna csillan meg a meggyötört arcodon,
Félelem rettegés a sötét napokon,
Általános áramszünet a városban,
Felkéne már állni és tovább mászni, mert már
Mindent elmosott az árvíz ez fáriszt
Mert nehéz az égbe mászni
Oda ahol senki se ér el csak én meg te!
Ez a tervem hidd el, csak érd el a kezem
És felhúzlak, elkúsznak a rossz emlékek
És egy jó jön helyébe, mert egy félbe vágott élet ugye
Soha nem lessz jó, de ha bízol bennem
Nem lesz elveszett a lelked
Nem bolyong a homályba és nem esel a mocsárba
Árva lélek várna téged, mert már az utca is vérez
Megváltozott az éned, de élsz ez a lényeg
Érzed a tapintásokat amit a gondolatommal adtam
Ha jó voltam veled is csak haragot kaptam
De így is mindent oda adtam, hogy egy pillantást vess rám
Nagyon sokáig vártalak ma már
Elaludt a bolygó és kitárult a galaxis
Sokszor arra gondolok szabad leszek úgyis
Tudom hiába mert,
Ennek nagy az ára kárba veszne minden
Élet jelen és jövő győzne felettünk
A sötét erő az álom zónában
Élednek ujjá a kipusztított erdők
refrén2X
Nem maradhat minden ugyanaz
Száll az idő, de az álom zóna marad
Kárba nem vész, de
Van néhány darab ami távol marad
A rossz álmok hada.
Big Zojc:
Kitárult a zóna egy pillanatra megvakultam, de tudtam hogy itt vagy nemveszíthetlek el újra
Elfújta a szél és nem láttam újra
A sötét felhőket eltakarta a világos egy újabb város
Ahol mindneki álmos
Károsodott lelkük nem menekül örökre
Rabok úgyhogy elrepül az utolsó lehetőség, hogy szabadok legyenek
Nem menthetek meg mindenkit talán téged igen
Van egy jobb hely
Elmehetünk innen sajnos elmerült a kincsem a hajómmal együtt
Ezért
Óceánokat úsztunk át a viharos szelekben megfagyott testem egy szigetre vetem
Lelkemben
Tisztázom a dolgokat rendet akarok,
Hogy tiszta legyek, amikor isten előtt állok
Ha kell követem a jeleket ködös barlangokon át
A fájdalmat nem ismerve azokat elviselem, hogy te mész el előbb
Számomra hihetetlen
Nagyon hirtelen távoztál és nem kaptalak el
sok hibát követtem el az életem során
De mindent megbántam nem félem a halált!
Nem félem a halál!
refrén4X
Nem maradhat minden ugyanaz
Száll az idő, de az álom zóna marad
Kárba nem vész, de
Van néhány darab ami távol marad
A rossz álmok hada.
2027. január 30-án az MVM Dome színpadán mutatja be Geszti Péter eddigi legnagyobb szabású koncert produkcióját, a POPTIMISTA SHOW-t.
Az új show Geszti legfrissebb zenei korszakát foglalja össze: disco, funk és rap találkozik pozitív energiával, új dalokkal és korszakos slágerekkel, egy látványos, nagyszabású produkcióban.
A Geszti Péterhez kapcsolódó dalszövegek itt.
A POPTIMISTA nem nosztalgiaest. Bár Geszti hamarosan megjelenő, POPTIMISTA című albumának dalai a hetvenes–nyolcvanas évek ropogós disco és funky világából merítenek, a szövegek és az üzenet nagyon is a jelenről szólnak.
Ez a zenei világ nem visszafelé néz, hanem előre: felszabadító, táncos, közösségi élményt kínál egy olyan korszakban, amikor erre különösen nagy szükség van.
A koncert különleges jelentőséggel bír azok számára is, akik ott voltak a dupla telt házas Geszti Sixty Aréna show-n. Az a produkció mérföldkő volt Geszti koncertjeinek történetében; a POPTIMISTA SHOW erre az élményre épít, de nem ismétel – hanem emeli a tétet. Nagyobb térben, új zenei anyaggal, új vizuális koncepcióval viszi tovább azt a közösségi energiát, amely a Sixty koncerteket jellemezte.
A POPTIMISTA SHOW középpontjában a tánc, a felszabadulás és az együttlét áll. Akár a tánctéren, akár ülve, énekelve kapcsolódik be a közönség, az este közös élménnyé válik. Geszti koncertje egyszerre szól az új dalokról és azokról a slágerekről, amelyek generációk számára váltak meghatározóvá – új hangzásban, új lendülettel.
„A POPTIMISTA számomra nem csak egy koncert cím, hanem egy döntés.
Döntés amellett, hogy ebben a zavaros, bizonytalan világban nem bezárkózunk, hanem nyitunk egymás felé, a pozitív gondolkodás felé, a popzene erejével.
Ez a show arról szól, hogy együtt, zenével, tánccal és humorral visszavesszük azt az energiát, amit a hétköznapok gyakran el akarnak venni tőlünk.” - Geszti Péter
„A diszkózene nem póz volt, hanem felszabadított minket, amikor táncba vitt.
Engem ez érdekel: hogyan lehet ezt az egyszerű életigenlést újra megszólaltatni, mai szövegekkel, mai dalokkal. Ezért mondom, hogy nekem a poptimizmus nem retro – ez a holnap nosztalgiája.” - Geszti Péter
