|
|
|
| Előadó: | Ruthless Gangstars |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Papa Jo Simpson |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Angyalföld a kerületek közül a XIII.
Ez szerencsétlen szám még mind a mai napig
A mi nevünk Ruthless, olyan mint az élet
Könyörtelen, csak a jobbat reméled.
Nem számít a színed hogy ki vagy,
Itt csak akkor van szerencséd ha a fegyver kihagy!
[betűzés angolul]
R-U-T-H-L-E-S-S,yo
Én vagyok a Ruthlessből gengszter Papa Jo!
187 az azt jelenti gyilkos!
Kegyetlen a világ haver, iszonyú mocskos!
Itt nincs visszaút ha már elkezdted,
A hibát a múltadban keresed.
De nem te vagy a hibás hanem a rendszer!
Itt nem tudsz megélni, hogy ha nem vagy gengszter!
Ha életben akarsz maradni, itt nem lehetsz más,
Mert ilyen az Angyalföldi mentalitás!
[Refrén] x2
Ruthless
Ruthless Gangstars,uhh!
Gangstars
Ruthless Gangstars,uhh!
Nálunk nincsenek szabályok és nincsenek királyok,
Félúton nem mondhatod azt hogy kiszállok!
Biznisz - itt csak erről szól az élet,
A szürke kis senkik életét éled,
Mert az igazi élet az itt van nálunk!
Ha gond van, egymásért bármikor kiállunk!
Gyenge vagy nem tudod szabályozni magad,
Ha anyád meglát csak sírva fakad!
A kegyetlen bűnözés erőszakot szül,
Ezt nem tudja, ki nem itt él hanem kívül!
Itt életek kezdődnek és itt is érnek véget,
A késszúrás nyomai nem túl szépek.
Menők a kocsik, menők a csajok,
Jól tudom mert én is Angyalföldi vagyok!
A megoldás a non-stop szórakozás!
Sok pénz kell hozzá ez nem vitás!
[Refrén] x2
Mit kezdesz magaddal, mi akarsz lenni?
Jó helyre kell neked ahhoz születni,
Hogy az életed zökkenőmentes legyen!
De te itt élsz most már ezen a kegyetlen helyen,
Hol forrók az esték és veszélyesek!
Furcsák az emberek és nem túl rendesek!
Ha rosszba kötsz bele kihúzod a gyufát,
És ha lángokban állsz akkor majd hallod a dumát,
Hát haver ég veled!
És mi körülötted van, mind együtt ég veled!
Csak a hamu marad amit elfúj már a szél,
És ha van lelked akkor majd útra kél,
Hogy szülessen újra valahol máshol.
Egy a lényeg:hogy Angyalföldtől távol!
Hangadók és hangfogók címmel könyv jelent meg a Kádár-kori könnyűzenei színtérről. A szerző, Csatári Bence a zenészek, a rajongók és a hatalom szemszögéből vizsgálja a korszak jelentősebb pop-rockzenei eseményeit, személyiségeit, lemezeit.
"A hazai könnyűzenei élet emlékezetes időszaka volt a Kádár-rendszer, amikor a pártállam felülről igyekezett kordában tartani a fiatalok által olyannyira kedvelt stílusokat, a beatet, a rockot, a diszkót, majd a nyolcvanas években az új hullámot, a punkot és még számos irányzatot" - írja a kötet előszavában a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos főmunkatársa, a korszak szakértője, aki az elmúlt tíz évben számos könyvet írt már a témában.
A mostani kötet a Magyar Nemzet című napilapban 2020 és 2023 között publikált cikksorozat darabjain alapul.
Külön fejezetet kapott a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) létrejöttének története, benne "a botfülű popcézárnak" nevezett Erdős Péterrel, aki 1968-ban jogtanácsosként és sajtóosztály-vezetőként indult a monopolcégnél, és erre alapozva alakította ki hatalmát és klientúráját.
Olyan aprónak nem nevezhető részlet is kiderül a kötetből az MHV-ról, hogy induláskor mindössze tizenöt alkalmazottja volt, és
kezdetben semmiféle lemezgyártó berendezés nem állt a rendelkezésükre, így 1959-ig a Szovjetunióban nyomták valamennyi magyar lemezt.
A könyv leírja a dorogi lemezgyár alapításának körülményeit
Felidézve Petrovics Emil országgyűlési képviselő, komolyzeneszerző 1972-es parlamenti interpellációját. Petrovics arról beszélt a Házban, hogy a Villamosszigetelő és Műanyaggyár ugyan jelentős, több milliós haszonra tett szert a hanglemezgyártásból, azt nem adta át az MHV-nak.
"Azt mégsem várhatja senki, és nyilván önök sem várják, hogy zeneművészetünk tartsa el a kohó- és gépipart".
Számos zenekar és előadó karrierjeinek indulásába is visszarepít a könyv
Előkerülnek mások mellett Radics Béla, az LGT, a P. Box és Révész Sándor pályafutásának fontosabb pillanatai.
Móricz Zsigmond Színház, Révész Sándor a Generál
együttes énekese1972-ben
Fotó: Fortepan/Erky-Nagy Tibor
Csatári Bence korabeli lemezkritikákhoz is visszanyúl
Így olvashatunk az első magyar beatnagylemez, az Ezek a fiatalok című film 1967-es film zenéje, az Omega Nem tudom a neved, Szörényi Levente betiltott borítójú Hazatérés című szólóalbuma fogadtatásáról, vagy a Hungaria Rock and roll party-járól, amely két év alatt eljutott a 600 ezer eladott példányig.
Az Országos Rendező Irodáról megtudhatjuk egyebek mellett, hogy 1965-ben több, mint háromezer műsorengedélyt adtak ki, ami azt jelenti, hogy majdnem minden településen volt átlagosan egy könnyűzenei koncert egy év alatt.
Számos érdekesség olvasható a könyvben az Interkoncertről, amely a magyar zene exportjával és a külföldi muzsika importjával foglalkozott.
A szervezetnek egy, a kulturális tárcának írt jelentésükből például kiderül, hogy a hetvenes évek elején a magyar tánczenei együttesek nyugat-németországi fellépéseiből csaknem tízszer annyi nyereség származott, mint ugyaninnen az összes komolyzenei műfaj hangversenyeiből együttvéve.
A legendás koncertek és helyszínek című fejezetben a szerző arról a koncertről is ír, amelyen először zenélt Magyarországon igazán nagy külföldi sztár. Megtudhatjuk azt is, hogy
Louis Armstrong 1965-ös Népstadionban tartott estje előtt és után egyaránt lebénult a tömegközlekedés, miután az illetékes hatóságok nem készültek fel a csaknem 90 ezres nézőszámra.
A közlekedési vállalat szerint túl későn volt a koncert, ezért azt kellett volna a buszsofőrök munkaidejéhez igazítani.
Louis Armstrong koncertje 1965. június 9-én a Népstadionban
Fotó: Fortepan/Szegő
Kevéssé ismert részletek
Kevéssé ismert részletek derülnek ki az 1973-as diósgyőri rockfesztiválról, a Hajógyári-szigeten 1980-ban tartott "fekete bárányok" fesztiválról, az afrikai éhezőket segítő, a nemzetközi Live Aid-hez csatlakozó, az 1985 decemberében mintegy kétszáz zenész részvételével lezajlott budapesti segélykoncertről.
A könyvet a rendszerváltás könnyűzenei vonatkozásai zárják
Felidézve többek között az MHV monopóliumának elvesztésének körülményeit, valamint a korszak meghatározó lemezeit és koncertjeit.
A Hangadók és hangfogók - A kádári-aczéli könnyűzenei politika alul- és felülnézetből című kötet megjelenését az NKA, illetve a Hangfoglaló Program egyaránt támogatta.
Kiemelt kép: Az LGT együttes: Karácsony János, Somló Tamás, Laux József, Presser Gábor 1976-ban
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás
